A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Forman István: Orosháza mezőgazdasága a második világháború idején (1939–1944)

Az állatállomány összehasonlítása nemzetközi adatokkal: Mg. terület 100 hektár mezőgazdasági területre jut (1000 ha) sz. marha sertés ló számosállat Világátlag : — 20 8 3 — Ausztria 4 353 60 65 5 67 Belgium 1 833 91 54 17 102 Csehszlovákia 7 756 61 46 9 67 Dánia 3 138 106 101 19 125 Egyesült Ksg. 19 563 45 22 6 60 Franci ország 34 535 45 21 9 51 Hollandia 2 369 119 66 14 125 Jugoszlávia 14 382 34 35 9 52 Magyarország 7 557 25 69 12 49 Románia 15 006 23 15 11 39 Egy. Államok 346 407 19 14 3 27 Orosháza 1935. 10 652 24,6 153,5 51,7 73,1 1938. 10 652 25,2 118,8 21,8 66,2 1940. 10 652 27,7 109,5 26,1 71,3 1942. 10 652 33,1 147,6 28,8 85,6 (az egyes országokra vonatkozó adatok 1938—1939-beliek, az utolsó békeév adatait tartalmazzák.)

28 Az adatok értékelésénél azt is látni kell, hogy az orosházi kedvező mutatót a dán értéknél is magasabb sertésarány és a nagyszámú lóállomány biztosítja, mert a szarvasmarhaállomány, ha van is lassú fejlődés, messze elmarad Romániát kivéve a többi országtól. Felmerülhet még a baromfiállomány beszámítása is, de azt csak a második világháború után kezdték el beszámítani. Időjárás, belvíz, árvíz A mezőgazdasági termelést döntően befolyásoló hőmérsékleti és csapadékviszonyok a következően alakultak 1939—1944 között: 1939. 1940. 1941. 1942. 1943. 1944. 11,1 C° 8,7 C° 10,1 C° 10,0 C° 11,4 C° 11,0 c° Az 1939. év előtt a mezőgazdasági középiskola meteorológiai állomásán mért 17 év átlagos középhőmérséklete: 11,3 C° és az átlagos évi csapadék 577 mm.

29 123