A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Forman István: Orosháza mezőgazdasága a második világháború idején (1939–1944)

egy része a technikai színvonal fejlesztésére is felhasználta, hiszen a traktoreró're al­kalmazott kévekötő-aratógép a 100 kh alatti birtokok gépesítésének a csúcsa. Az állati erőre alkalmazott szerszámok közül az eke ellátottság valamivel jobb a megyei és az országos átlagnál. Számuk 1935-től 1942-ig 965-ről 1200 fölé emelke­dett. Hasonló növekedést tapasztalunk a boronáknál és a vetőgépeknél is. Az állati erővel vont aratógép száma is megduplázódott 70-ről 140-re nőtt. Itt a kévekötő­aratógépekkel együtt a gazdagparasztság tulajdonképpen az aratást — az akkori ma­gyar színvonalon — gépesítette ! A kombájnok előtt ez jelentette a munkagépek csúcsát, így a gépesítés terén az orosházi parasztság elérte az amerikai szintet. Az országos átlaghoz is viszonyítva a 151 aratógép mindegyikére jutó 122 kh nyolcszor kisebb, mint az országos átlag 1745 kh. A kévekötő aratógépek, de a lóvontatású aratógépek használata sem sértette a sajátos bérezés következtében a kisparasztok érdekeit. 23 (ahogy azt a Geist birtoknál láttuk.) A takarmányelőkészítő gépek száma is 1187-ről 2600 fölé emelkedett. A magtisz­tító és osztályozó gépek száma is kb 40%-kal emelkedett. A tejgazdasági gépek közül 166 kézi szeparátort, 116 vajköpülőgépet találunk, ami a gazdagparasztság országosan is jelentős szarvasmarhaállományát szolgálta. Meg kell említeni all keltetőgépet, amely az ország legjelentősebb baromfifeldolgozó iparának utánpótlását segítette. 24 Az Orosházi Friss Hírek 1939. február 18-i száma nagy cikkben ismertette, hogy melyik mezőgazdasági szerszám mennyivel lett olcsóbb. Ez is része volt az 1938-ban beindult viszonylagos konjukturának. A fentebb ismertetett adatok alapján úgy lát­juk, hogy az orosházi gazdag- és középparasztok azt igyekeztek kihasználni. A gépek számának és birtoktagozódásnak az összevetéséből a két nagybirtok leltárának az is­meretében az a kép derül ki, hogy a kisparaszti gazdaságok némelyikének még ekéje sem volt és csak néhánynak volt boronája. A középparaszti gazdaságok (5—20 kh) mindegyike el volt látva ekével, boronával, kukoricamorzsolóval, részben vetőgéppel, lókapával, szecskavágóval, répavágóval. 25 A gazdagparaszti gazdaságok (20 kh felett) általában rendelkeztek ekével, boronával, vetőgéppel, töltögetővel, lókapával, több mint felének aratógépe is volt. Náluk a takarmányelőkészítést szecskavágó, répavágó, kukoricamorzsoló szolgálta, néhol motorral hajtva; voltak tejgazdasági gépeik, a rendszeresen megtermeléssel foglalkozók ahhoz is beszerezték a gépeket. Néhány nagygazdának volt traktora és cséplőgépe is. Rendszeresen, bár a háború miatt egyre csökkenő mértékben, használtak mű­trágyákat is. A kisbirtokos Szövetségen, gazdakörökön keresztül hozatták vagonté­telben. A középparasztok is rendszeresen használtak szuperfoszfátot a 30-as évek végén, a 40-es évek elején. Bár ára négy év alatt hatszorosára nőtt, még 1943-ban is hozattak. 26 1935-ben több, mint 5 000 kh-t trágyáztak istállótrágyával, 1942-től kezd­ve ez a részarány is csökkent az állatlétszám csökkenése miatt. Ekkor még Geist ura­dalomban sem használtak táblatörzskönyvet, így a trágyázásról pontos képet nem nyerhetünk. Az adatok értékelésénél figyelembe kell venni az 1938—39-es száj- és körömfájás járványt. Ez elég nagy pusztítást okozott, de a több hónapon át tartó piaczárlat miatt a hasított körműeket nem lehetett piacra vinni, de elszállítani sem. (így a sertésállo­mány 1939-ben az előző évinek 148,7 %-a.) 1941. februárjában az előző évi belvíz miatt korábban nem ismert takarmányhiánnyal találkozunk. Ez a húsfogyasztás kor­látozásának bejelentését követő riadalommal párosulva a sertések és szarvasmarhák számában erőteljes csökkenést okozott. Ezután kezdődtek a különféle korlátozások, és a háborús konjuktúra, amelyek az 1942-es csúcshoz vezettek. Ezt követően viszont a korlátozások és a tenyésztőmunka sem képes pótolni a rekvirálások, beszolgáltatá­sok apasztó hatását, amihez 1944. nyarán egy sertéspestis is járul, ami kb. 1000 db 121

Next

/
Thumbnails
Contents