A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 7. (Békéscsaba, 1983)

Hajdú Mihály: Orosháza XVIII. századi személynévrendszere

okból egyébként is jelentősek a mezőgazdasági termelésben, állattenyésztésben (Szent György, Szent Mihály, Péter-Pál stb.), sokkal inkább hatnak az elnevezésekre, mint a közömbös, vagy alig ismert napok (Ferenc, Sámuel stb.). Érdemes ezt megnézni a számok tükrében is. A III. időszak 237 György elnevezettje közül 53 (22,4%), a IV. időszak 345 György nevűje közül 89 (25,8%) kapta a névnap és születésnap közel­sége következtében a nevét. A Mihály nevüeknél hasonló volt a helyzet. A III. idő­szakban 435 Mihály közül 122 (28,0%), a IV. időszakban 605 Mihály közül 172 (28,4%) kapta nevét a születésnapja szerint. A Ferenc nevüeknél ezzel szemben azt találjuk, hoay a III. időszak 218 ilyen nevű újszülöttje közül csak 14 (6,4%), a IV. időszakban pedig a 325 Ferenc nevűből ugyancsak 14 (4,3%) kapott névnap és szü­letésnap egybeeséséből kifolyólag nevet. A női névnapok között kevesebb a jeles, valamilyen hagyománnyal összekapcsolható, de itt is megállapíthatjuk, hogy a ré­gebbi, gyakoribb nevek (Erzsébet, Katalin, Judit stb.) többször kötődnek a születés­nap és a névnap közeleséséhez, mint az újabbak, ritkábbak (Ilona, Julianna, Mária, Rozália stb.). A szülőről való névöröklés általában nem tekinthető erősnek ebben az időszak­ban. A III. és IV. korszakra vonatkozó adatok csak a fiúgyermekek apáról való név­öröklését mutatják, s ez 1744—1775 között 534 esetben (21,15%), 1776—1800 között 905 esetben (22,39%) történt meg. A lányok között csak az 1787—1800 közötti idő­szakban végezhettem ilyen vizsgálatot, s azt tapasztaltam, hogy nemcsak számszerűen (419), hanem arányszámában is kisebb (18,6%) a lányok névöröklése, annak ellenére, hogy sokkal kevesebb név között választhattak a lányok számára. Érdekes megfigyelni, hogy a keresztnévi eredetű családnevek esetében nem volt idegen az orosháziaktól az ugyanolyan keresztnév választása, vagyis a családnév és keresztnév teljes megegyezése. Nézzünk erre néhány adatot! 1782: meg kereszteltem] László Latzi fiat... ; 1783: meg keresz[teltem] Lörintz Mihály fiát Lorintz nevezetűt; 1786: Tódor Pál fia Tódor. Jóllehet ez néha komikus hangulatot adhat a névegyüttes­nek, jellegzetes lehet a településre, különösen ott, ahol nem túlságosan sok a kereszt­névi, elsősorban teljes keresztnévi családnév. Végezetül megállapíthatjuk, hogy a keresztnevek vizsgálatából jóval kevesebb helytörténeti vonatkozást lehetett megállapítani, mint a család- és ragadványnevek vizsgálatából, ezek a kutatási eredmények is megerősítettek néhány föltételezést. Az egyik az első letelepülők és az utánuk jövők etnikai hasonlósága. A másik az eredeti telepesek igen gyors szaporodása, amivel rányomták bélyegüket a névadás területén is az egész településre. Végül pedig a más etnikumú betelepülők asszimilá­ciós képessége és beolvadása a befogadó közösségbe, ami a szokások gyors átvételén (elsősorban természetesen névadási szokások), a viszonylag egységes keresztnév­rendszeren mérhető, s ezzel is bizonyítható. • Becenevek A XVIII. század végének becenévkutatása valamivel előbbre haladt, mint az egyéb névelemek történeti vizsgálata. Ebben a korban már némi összehasonlítási lehetőségünk is van más magyar nyelvi területek becenévrendszerével. Az átnézett forrásokban viszont nagyon kevés az egybevetésre alkalmas becenév. Ez nem azt jelenti, hogy nem jegyeztek be az anyakönyvekbe keresztneveket becéző formában, sőt, nagyon is sok Örzse, Kata, Panna stb. névalak fordul elő. A becenévanyag azon­ban egyáltalában nem változatos, nem olyan színes, mint ahogyan azt néhol tapasz­talhatjuk ebben a korban is. Ez egyrészt a keresztnevek egyhangúságával magyaráz­105

Next

/
Thumbnails
Contents