A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)

Vertse Albert: Ökológiai és faunisztikai összefoglalás a szarvasi arborétum madárvilágáról 1956–65

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei б—1980 Ökológiai és faunisztikai összefoglalás a szarvasi arboretum madárvilágáról 1956—1965 VERTSE ALBERT A szarvasi arborétumban 1956-tól 1965-ig minden évben eltöltöttem egy—két hetet madártelepítési munkálatokkal. Ez idő alatt végzett faunisztikai és ökológiai megfigyeléseimet foglalom össze az alábbiakban. Elöljáróként megemlítem, hogy a magyarországi parkokról jóformán nem jelent meg eddig madártani összefoglaló tanulmány. Hogy miért nem, annak fő oka parkjaink általában jelentéktelen terjedelme. Továbbá az a múlt időkben gyökerező szemlélet volt, hogy miután a parkok mesterségesen létrehozott és fenntartott, gyakran idegen flóraelemekkel is erősen tarkított, tehát sokszorosan mesterséges növénytársulások, azt az alapos gyanút keltették, hogy ennek folytán természetes faunaképük is megváltozott. És ezzek akkor, mint vizsgálati témák, érdektelenné váltak. Az utolsó fél évszázadban azonban a mezőgazdaság nagyfokú kemizálása és gépesítése ma már az egész ország faunaképében valóban olyan jelentős változásokat hozott létre, amelyek mellett a díszparkok régebben kifogásolt anthropogen befolyásainak a jelentősége egészen eltörpül. Ennek folytán a szemlélet egy jó fél évszázad alatt 180 fokos fordulatot tett: ma már a parkokat, különösen a mezőgazdasági kultúrterületekkel körülvett, szigetszerű alföldi parkokat úgy tekintjük, mint — a környezethez képest — viszonylag a legszelídebb anthropogen befolyás alatt álló, ligeterdőjellegű, mesterséges növénytársulásokat magukban foglaló zárt ökológiai egységeket. Madártani szempontból pedig mint a mezőgadasági kúltúrtájakon az alföldi erdei fauna legjelentősebb fenntartóit, helyenként az utolsó menedékeit. A szarvasi arborétum Magyarország legmélyrehatóbban anthropogenizált, délkeleti részén fekszik és mint mesterséges park, együtt született az alföldi nagyszabású tájalakító munkálatok egyéb eredményeivel. Mindezek hatása a park madárvilágának minőségi és mennyiségi összetételén is látszódni kell. Ezekre az összefüggésekre próbálok az alábbiakban rámutatni. A szarvasi arborétum rövid története és leírása A szarvasi arborétum (helyi nevén Pepi-kert) a legismertebb és legnevesebb díszparkunk. Hírnevét az alapozta meg, hogy az ország fatenyészet szempontjából legmostohább természeti viszonyai között létesült és lett ennek ellenére az ország legszebb és legváltozatosabb növényzetű díszparkja. A park a város közvetlen határában, attól északnyugatra fekszik, azonban a várostól a Körös Kákafok nevű holtága elválasztja. Ennek következtében a közvetlen 10 145