A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)

Bába Károly: A csigák mennyiségi viszonyai a Crisicum ligeterdeiben

3. ábra. A frekvencia azonossági értékek gráfja Abb. 3. Graph der Häufigkeitswerte Zeichenerklärung: gepflanzter und Parkwald degradierter Wald létre, melyet a 3. nedvességfokozatú csigacsoport aránynövekedése kísér. Hasonló a helyzet a 3. nedvességfokozatú csigacsoport arányát tekintve a telepített erdőkben is. Területileg ezek az erdők az 5. gyűjtőhely csoport erdeivel (4. ábra) azonos helyen és így klimatikusan azonos körülmények között jöttek létre. A degradált erdők szintén itt helyezkednek el területileg. Azonban a hírtelen vízlevezetés (csatornázás), erőteljesebb kitermelés hatására torzulások lépnek fel a csigacsoportok arányaiban. A degradált erdők egy részében ökológiai menedékhelyeken megmaradtak a 2. csoport magasbb nedvességigényű un. vízparti nedvességkedvelő fajai a 27. gyűjtőhelyen (Succinea elegáns, Zonitoides nitidus stb.). A 6. gyűjtőhely csoport erdei öntés erdőtalajon, nem karbonátos humuszos homokon, valamint réti erdőtalajokon alakultak ki. Közös sajátságok 1—3. csoportban, a félnedves, üde-félnedves, üde vízgazdálkodási fokozat, mely időszakos vízhatás mellett jön létre vályog, agyag és homok talajokon, 60—80 éves, 70—100%-os lombzáródású állományokban Növényi subasszociációik asperuetosum, circaetosum és az utóbbinak a brachypodietosum subasszociációval alkotott komplexe. A 3—5. és 6. gyűjtőhely csoport üde és félszáraz vízgazdálkodású convallarietosum és főként brachypodietosum növényi subasszociációban jelennik meg, időszakos és változó vízellátású hidrológiai fokozatokban, főleg öntés erdőtalajokon és rétiesedő erdőtalajokon. Változó 50—80%-os lombzáródás mellett a feltalaj pH.-ja az előző csoportok kissé savanyú pH.-jával szemben a semlegestől a lúgosig változik, (sziki tölgyesek esetében). Az 1. gyűjtőhely csoport nedvesebb erdőiben az 1., 3. csoport abundancia részesedése 65%. 14 fajból 10 nagyobb termetű. A frekvenns magas abundaciájú fajok a Cochlodina, Perforatella incarnata, Helicigona banatica, Euomphalia strigella, Bradybaena fruticum. Fajszám erdőnként 7—8. A kettő gyűjtőhely csoportban 63% az 1—3. csoport abundacia részesedése. Nő a 3. csoport fajainak abundanciája és a fajszám 50%-a nagyobb termetű faj. Legmamagasabb frekvencia és abundacia értékeket a Perforatella incarnata 1. csoportba, a Succinea oblonga 2. csoportba, Nesovietrea, Bradybaena, Euomphalia 3. csoportba és Vallonia pulchella 5. csoportba tartozó fajok képezik. Fajszám erdőnként 6—8. között változik. A 3. gyűjtőhely csoportban az 5. csoport 82% abundancia részesedésű. 12 faj93