A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)

Bába Károly: A csigák mennyiségi viszonyai a Crisicum ligeterdeiben

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6—1980 A csigák mennyiségi viszonyai a Crisicum ligeterdeiben BÁBA KÁROLY A közelmúltban megindult Békés megye természetvédelmének megszervezésére irányuló tevékenység megkívánja a megye teljesebb zoológiai feltárását. A feltáró munka egyik része a puhatestűeknek mint a környezet változásaira érzékeny szervezeteknek a feltárása. Minőségi és mennyiségi viszonyaik ismerete segítségül szolgálhat a természetvédelmi megőrző, rekonstrukciós feladatok jobb ellátásához. Békés megye fitocönológiailag a Crisicum része (Soó 1964.) Erdői csigafaunája mennyiségi viszonyainak jobb megítélése elválaszthatatlan az egész fitocönológiai egység csigaállományainak ismeretétől. Békés megye erdői szil-tölgy-kőris erdők, amelyek a Körösök mentén alakultak ki túlnyomórészt. Nagy részük ma már emberi behatás (erdőgazdálkodás stb.) alatt áll. Sarj eredetű állományaik azonban helyenként őrzik a korábbi csigafaunát. Anyag, módszer 1970. óta a Fraxino pannonicae-Ultmetum pannonicum Soó növénytársulásokban végeztem vizsgálatokat a Cridcum flórajárás területén. Ösztöndíjas tanulmányutam alkalmával vizsgálataim kiterjedtek Romániának Magyarországgal érintkező alföldi területeire. A Crisicum flórajáráshoz tartozó (Soó 1964.) kis- és középtájak közül a következőkben végeztem vizsgálatokat (Somogyi 1961) : Körös—Maros közi síkság, Heves—Borsodi ártér, Zagyva-medence, (Jászsággal, ill. Sajó—Zagyva köze Soó 1964.) Közép-Tisza-vidék: Taktaköz, Hortobágy, Nagykunság. Körösvidék az Érmellékkel, Alsó-Tisza melléke. A felsorolt magyarországi és romániai Crisicum flórajárásba tartozó területeken szil—tölgy ligeterdők mindenütt megritkultak. A legutóbbi években termelték le a Heves—Borsodi ártéren: a fenyőharaszti, emődi, mezőcsáti, mádi, sajóvámosi, szikszói, a Közép-Tisza-vidéken, a tiszaigazi, tiszadobi, tiszaladányi, kunszentmártoni, kunmadarasi erdőket, az alsó-Tisza vidéken a tiszakürti ligeterdőt. A Körös—Maros közti síkságon a Mezőhegyes környéki erdőket. (Pécsi 1969., Danszky 1963.) Máshol az egész tájegységben a ligeterdők erősen degradálódtak, mint a Taktaközön és Érmelléken. A Hortobágyon a ligeterdőkből származtatható (Soó 1964.) szikes tölgyesek találhatók. A lelőhelyek a következők. Körös—Maros közti síkság: 1. Gyula Város erdő 1973. 8. 24., 2. Gyula Majális erdő 1973. 8. 22., 3. Gyulavári erdő 17/a. 1973. 8. 24., 85