A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)

Kovács Gyula: Békés megye Molluska-faunájának alapvetése

A fauna múltjával kapcsolatosan addig tárgyilagos véleményt nem alkothatunk, míg a pleisztocén faunát részleteiben nem ismerjük. Azt azonban már most megállapíthatjuk, hogy az elmúlt másfél száz év óta jelentősen elszegényedett, részben kicserélődött, amit a talaj felszínéről, illetve kis mélységből előkerült félfossilis fajok nagy száma is bizonyít. így tehát a megyére korábban annyira jellemző láperdők, mocsarak faunája teljesen eltűnt, helyét felváltotta az intenzív természetátalakító tevékenység eredményeként létrejött nagytürésű, jellegtelen, másodlagos síkvidéki fauna jelentős számú kultúrfajjal. Kutatásaim során nem törekedtem és nem is törekedhettem a teljességre, hiszen a fauna aprólékos, szinte minden négyzetkilométerre kiterjedő feltárása nagyon hoszszú időt vesz igénybe. A szomszédos területek alaposabb faunisztikai vizsgálata ugyancsak a jövő egyik fontos feladata. A további folyamatos, részletes és sokoldalú kutatások szükségességét indokolja az a tény is, hogy a fauna állandó változásban van, egyes fajok eltűnnek, vagy újabbak jelennek meg. Ha ezzel a munkával sikerült alapot teremtenem a további vizsgálatokhoz, úgy érzem célomat elértem, feladatomat teljesítettem. Végül köszönetet mondok Pintér Lászlónak a problematikusabb fajok megharozásában és a lektorálásban nyújtott segítségéért, Varga Andrásnak és dr. Domonkos Tamásnak gyűjtési adataik szives átengedéséért, illetve a gyűjtőmunkában kifejtett aktív közreműködésükért. IRODALOM A jegyzékbe csak a legfontosabb, a megyére vonatkoztatható műveket vettem be. 1. Andó M. (1974): Békés megye természetföldrajza In: Békés megye gazdasági földrajza, Békés megyei Tanács V. B. Békéscsaba. 2. Bauer E. (1930): Békéscsaba város növény- és állatvilága In: Békéscsaba. Tört. és kult. monográfia. 3. Bodrogközy Gy. (1974): Békés megye növényvilága In: Békés megye gazdasági földrajza, Békéscsaba. 4. Csiky E. (1906): Miollusca In: Fauna Regni Hungáriáé Bp. 6, 1—42. 5. Czógler K. (1935): Adatok a Szeged vidéki vizek puhatestű faunájához Baross G. Reálisk. Ért. LXXIV. 6. Domokos T. (1976): Az Anisus septemgyratus (RM.) és az Anisus leucostoma (MILL.) fajok statisztikus vizsgálata I. Soósiana: 4, 59. 7. Domokos T. (1977): Az Anisus septemgyratus (RM.) és az Anisus leucostoma (MILL.) fajok statisztikus vizsgálata H/1. Soósiana: 5, 35. 8. Domokos T. (1977): A bélmegyeri holocén (rézkori) Unio-félék statisztikus összehasonlítása recens anyaggal. Kézirat. 9. Horváth A. (1950): A szegedi Fehértó Mollusca-faunája. Ann. Biol. Univ. Szeg. 1. 10. Horváth A. (1954): Az alföldi lápok puhatestűiről és az Alföld változásairól Áll. Közi. XLIV 1—2. 11. Kovács Gy. (1974): Békéscsaba és környéke Puhatestű-faunája Áll. Közi. LXI. 1—4. 12. Kovács Gy. (1976): A Cepaea nemoralis (L. faj új lelőhelye Magyarországon Soósiana, 4:62. 13. Kovács Gy. (1977): A Cepaea hortensis (O. F. MÜLL.) faj új alföldi lelőhelye Soósiana 5:62. 14. Kovács Gy. (1977): Újabb adatok a Vadu Criçului-i szurdokvölgy mészkőszikláinak csiga-faunájához (Román Szocialista Köztársaság) Soósiana 5:59—52. 15. Mácha S. (1971): Kultúrai olivy na faunu mëkkysû — Kultureinflüsse auf die Molluskenfauna Acta Mus. Sil. Set. A. XX. 82