A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)

Kovács Gyula: Békés megye Molluska-faunájának alapvetése

számot, a Monacha cartusiana-ról és a Helix lutescens-ről (Békéscsaba, illetve Gerla lelőhellyel). Egyébként mindkét adat helyes, de az nem derül ki Csiky irodalomjegyzékéből, hogy honnan származik, ő gyűjtötte-e vagy más kutató? Esetleges bizonyító példányaira sem lehet ma már ráakadni, mivel a Természettudományi Múzeum gyűjteménye az 1956-os ellenforradalmi események során teljesen« megsemmisült. A következő adat Bauer Edétől, a békéscsabai leánygimnáziumnázium volt tanárától származik, aki 1930-ban a „Békéscsaba" történelmi és kulturális monográfiának a város növény és állatvilága с fejezetében ismerteti a Mollusca-faunát is. A szerző, mint említi, a legtöbb fajt a Dajka-kertből, temetőkből és a vizek mellől gyűjtötte. Az általa felsorolt fajok a következők (A fajok nevei után zárójelben a jelenleg érvényben levő neveket tüntetem fel) : Csigák : Helix pomatia L. Helix lutescens RM. Helix vindobonensis FÉR. (Cepaea vindobonensis FÉR.) Helix nemoralis L. (Cepaea nemoralis L.) Monacha cartusiana O. F. MÜLL. Limnaea stagnalis L. (Lymnaea stagnalis L.) Limnaea auricuris L. (Lymnaea auricularia L.) Paludina hungarica HAZ. (Viviparus acerosus BOURG.) Paludina contecta MILL. (Viviparus contectus MILL.) Planorbis corneus L. (Planorbarius corneus L.) Planorbis marginata DRAP. (Planorbis planorbis L.) Planorbis vortex L. (Anisus vortex L.) Buliminus obscurus KOB. (Ena obscura O. F. MÜLL.) többféle csupaszcsiga Kagylók: Festékkagyló (Unió pictorum L.) Borsókagyló Cyclas-fajok (Anodonta-fajok) A jegyzék igen hiányos, néhány faj itteni előfordulása a későbbi vizsgálatok alapján tagadható, így a Cepaea nemoralis, Viviparus contectus, Anisus vortex és Ena obscura fajok nem fordulnak elő Békéscsaba és közvetlen környéke faunájában. A meztelen csigákra és kagylókra vonatkozóan a faunisztikai kutatás számára hasznosíthatatlan adatokat közöl. Sajnálatos, hogy egyes legújabb keletű monográfiák is még ezt veszik alapul a Mollusca-fauna közlésénél (Békéscsaba földrajza). A harmincas évektől jó két évtizedig a megyében nem foglalkoztak malakológiai vizsgálatokkal, ennek okát a fentebb említetteken kívül a háborús viszonyokban kell keresnünk. Az 50-es évek közepétől, mintegy másfél évtizeden keresztül kisebb megszakításokkal én végeztem rendszeres és naplózott gyűjtéseket Békéscsabán és tágabb környékén. Vizsgálataim eredményét 1972-ben a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályában adtam elő, mely a Szakosztály közleményeiben meg is jelent nyomtatásban. A kutatás Békéscsaba városára és a tőle keletre eső kb. 20 km

2-nyi területre terjedt ki. A gyűjtés eredményeként összesen 78 faj került elő 16579 egyedszámmal. Faunisztikai]ag legérdekesebb adat a tudományra és az ország területére nézve egyegy új faj felfedezése. Az ellenőrző vizsgálatok során azóta néhány faj adatai pontosításra szorultak, amit ebben a munkában igyekszem megtenni. Az 1960-as évek végétől fordult intenzivebben a figyelmem Békés megye Molluscái felé, ettől kezdve végeztem a fauna alapjainak feltárását, aminek eredményéről most adok számot. Ugyanettől az időtől kezdett rendszeres gyűjtésekbe főként a megye északkeleti részein Varga András barátom, a gyöngyösi Mátra Múzeum 52