A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)

Bodrogközy György: Szikes puszták és növénytakarójuk

cickórőe-soványcBenkeezee löszlegelő Urmöspuszta báránypsréjoe _ïaltazi.k__navényzet mézpázeitoe ezikfok növényzet eccetpázeitos sziki kaszíló eziksalátáe változata tipusoa ecsetpázsitos sziki kaszáló hernyópázsitoa sziki kaszáló harmatkáeás eziki kaszáló 11. ábra. Nagyobb kiterjedésű szikes lapos növény­zetének zonációja és talajai Orosháza térségében. 1. Réti csernozjom és mélyben sós réti csernozjom. 2. Sztyeppesedéit kérges réti szolonyec. 3. Erősen szoloncsákos kérges réti szolonyec. 4. Szoloncsá­kos kérges réti szolonyec. 5. Kiszáradó szolonye­ces réti talaj. 6. Nedves szolonyeces réti talaj. 7—8. Vízborította szolonyeces réti talaj Abb. 11. Zonensystem und Böden in einer grös­seren, tiefliegenden Salzpussta nahe Orosháza. 1. Wiesenschwarzerde und tiefsalzige Wiesen­schwarzerde. 2. Versteppter krustenüberzogener, strukturierter Wiesenboden. 3. Stark versalzter, krustenüberzogener, strukturierter Wiesenboden. 4. Versalzter, krustenüberzogener, strukturierter Wiesenboden. 5. Austrocknender, strukturierter Wiesenboden. 6. Feuchter, strukturierter Wiesen­boden. 7—8. Wasserbedeckter, strukturierter Wiesenboden tus mediterrán eredetű, másfél méter magasra is megnövő faj példányai uralják, a sziksalátával és az ecsetpázsittal egyetemben. Alsó szintjénben a névadó, a kontinentális eredetű, feltűnően szép virágzatú réti őszirózsa (Aster sedifolius = A. punctatus) vegyül a gyeptömeget szolgáltató sovány­csenkesz gyep közé. A sziki erdőtisztás növényzet egyik változata a bárányürmös sziki erdőtisztás. Jellemzője a kontinentális mediterrán eredetű Artemisia pontica. Háromszorosan szel­delt szürkés-molyhos levélzetéről könnyen felismerhető. Cönózisaiban a mélyben sós réti csernozjom talajú száraz termőhelynek megfelelően a xero-pszeudohalofiton fa­joké a vezető szerep. így fajkomponensie között a Limonium gmelinii szteno halofiton elemen kívül a sziki üröm (Artemisia santonicum) is képviselt. IRODALOM Bernátsky J. (1905): A Magyar Alföld sziklakó növényzetéről. — Ann. Mus. Hung. 3, 121—214. Bodrogközy Gy. (1965): Ecology of the halophilic vegetation of the Pannonicum. II. Result of the investigation of the solonetz of Orosháza, — Acta Biol. Szeged. 11, 1—25. 4<S

Next

/
Thumbnails
Contents