A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 6. (Békéscsaba, 1980)

Bodrogközy György: Szikes puszták és növénytakarójuk

5. ábra. Szikes lapos növénytakarójának zonáció rendszere Orosháza térségében. 1. Sziki árpás változatú ürmöspuszta. 2. Bárányparéjos vakszik zóna. 3. Mézpázsitos szikfok zóna. 4. Sziksalátás változatú ecsetpázsitos. 5. Típusos ecsetpázsitos sziki kaszáló Abb. 5. Zonensystem der Vegetation auf einer tief gelegener Salzpussta nahe Orosháza. 1. ArtemisioFestucetum pseudovinae hordeetosum hystricis. 2. Camphorosmetum annuae in der Salzausscheidungszone. 3. Puccinellietum limosae in der Sikfok-Zone. 4. Agrostio-Alopecuretum pratensis limonietosum. 5. Typische Agrostio-Alopecuretum pratensis CAMPHOROSMETUM ANNUAE (Rapaics 16) Soó 33 Erősen szoloncsákos kérges réti szolonyec-talajú bárányparéjos gyep A szikes puszták padkafelszíneit elfoglaló ürmöspuszták talajának felső szintjei a fokozott belvízerózió következtében lepusztulnak. A kialakuló padkaaljak illetve padkaoldalak talajában a nátriumsók felhalmozódási rétege felszínközeibe kerül. Uralkodnak a xero-sztenohalofiton fajok, így az egész vegetációs időszak során megtalálhatók a névadó bárányparéj (Camphorosma annua), a tavaszi aszpektusban tömegesen virító orvosi székfű (Matricaria chamomilla var. salina). Virágzatának minél nagyobb mennyiségben történő begyűjtése nemzetgazdasági érdek s emellett kifizetődő is. Abban az esetben, ha az őszi illetve a tavaszi időszak csapadékviszonyai nem kedveznek kaszatterméskéinek kicsirázásához, illetve megerősödéséhez, a tömeges székfűvirágzás elmaradhat. (Máthé 1960) — A koratavaszi időszakban apró hófehér virágtömegével a daravirág (Erophila verna) hívja fel magára a figyelmet. Helyenként egyes széles ökológiai alkalmazkodóképességgel rendelkező és magas sziktűrő képességet mutató ipseudohalofiton fajok, mint a büdös zsázsa (Lepidium ruderale) és a kontinentális elterjedésű heverő seprőfű (Kochia prostrata) is felléphetnek. .37