A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)

Szabó J. József: Népvándorláskori teleprészlet és Árpád-kori településnyomok Battonya határában

13. Fárducz M., Angaben zur Keramik des Alföld aus der Römerzeit. Dolgozatok 11. (1935, Szeged) 202—203., XXXII. t. 3., XXXIII. t. 20. 14. i. m. XXXV. t. 10. 15. Fárducz M.—Korek J., Császárkori telep Ózdon Arch. Ért. 85. (1958) 30—31.; uők.; Eine Siedlung aus der Kaiserzeit in Ózd. Acta Arch. Hung. 10. (1957) 182—184. 16. Ioniia, 1.: Contributii eu privire la cultura Sîntana de Mures—Cernsahov pe territorul Republici Socialiste Rocania. Arheologia Moldovei 4. (1966) 205., fig. 14/1., 4. 17. Bercin, l., Contributie la studiul chiupurilor de factura dacicà din secolul IV. е. п. Apulum 5. (1964) 610—611.': Radu. D., Bodenfunde auf dem Gebeit des Dorfes Curciu. Acta Musei Napocensis 8. (1971) 497. 18. Alföldi R. M., Intercisa II. Arch. Hung. 36. (1957) 478—480. 19. Fárducz 1959. 366. 20. Csallány, D., Archäologische Denkmäler der Gépiden im Mitteldonaubecken (454— 568 u. Z.) Arch. Hung. 38. (1961) 251., 383—384. 21. Bona 1971. 2/9. 22. Popescu, D., Das gepidische Gräberfeld von Moresti. Dacia 18. (1974) 206—207. 23. Tocik. A., Nővé nálezy z doby stahovannia národov na juhozápadnom Slovensku. Studijné Zves'd AUSAV 9. (1962) 191. 24. Bóna L, VII. századi avar települések és Árpád-kori magyar falu Dunaújvárosban. F'ontes Archacologici Hungarie (Bp., 1973) 66. 25. Fárducz 1949. 86., 1. kép. 26. Horedt, K., Die Siedlungsbauten des 6. Jhs. u. Z. aus More§ti (Kreis Mures) Dacia 18. (1974) 181., Abb. 2., 3, A 10., 12. házzal a battonyai 1. ház, az 5., 8., 16., 22. házzal a battonyai 2. ház állítható párhuzamba. 27. Belső árokrendszer inkább avarkori és Árpád-kori telepeinkre jellemző. A kérdés részletes irodalmát 1. Bóna L, VII. századi avar települések . . . 64—66. V. ö. még Kiss A., Rég. Füz. Ser. 1. No. 27. (1974) 59. Uó'., Rég. Füz. Ser. 1. No 28. (1975) 80. 28. Kovalovszki J., Előzetes jelentés a dobozi Árpád-kori faluásatásról. Arch. Ért. 105 (1975) 211., 18. kép 1—8.; Fodor 1., Cserépüstjeink származása. Arch. Ért. 105. (1975) 260—261. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Kovalovszki Júliának, hogy ásatásának közöletlen leletanyagába betekintést nyerhettem. 29. Bálint Cs., A kutya a X—XII. századi magyar hitvilágban. MFMÉ 1971—1. 299., 5—7. kép. 30. Itt szeretném megköszönni Kiss Attilának a lektorálás során nyújtott hasznos tanácsokat. Köszönettel tartozom még Streit Miklósnak a rajzok, Varadi Zoltánnak a fénvképek elkészítéséért. A kézirat lezárva 1977 januárjában. A kézirat lezárása után készítette el Vörös István a népvándorláskori teleprészlet állatcsont anyagának fajok szerinti meghatározását: Szarvasmarha (Bos taurus L.) 131 db Kiskérődző (Ovis seu Capra) 33 db Sertés (Sus serofa L. dorn. Gray) 22 db + 3 juv. csontváz Ló (Equus caballus L.) 16 db Szamár (Asinus asinus L.) 1 db Kutya (Canis familiáris L.) 2 db Macska (Felis domestica Briss.) 5 db 210 db ~ 84