A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)

Povázsay László: Adatok a remetei erdő madárvilágáról

sebb-nagyobb csoportjai. Néhány „idegen", kóborló ragadozó is elvetődik az erdőbe, nevezetesen héják (Accipiter gentilis), egerészölyvek (Buteo buteo), gatyás ölyvek (Buteo lagopus), karvalyok (Accipiter nisus), hollók (Corvus corax) és időnként néhány nagyobb ritkaság is előfordul mint pl.: fekete harkály (Dryocopus martius) 1965-, 1969-, 1971- és 1972-es években; fenyőszajkó (Nucifraga caryocatactes) 1965-ben (SZILÁGYI Imre); keleti vándorsólyom (Falco peregrinus leucogenys) 1938. X. 16. (TORONYI Márton); és szirti sas (Aquila chrysaëtos) 1938-ban (NACSA István). Az utóbbi két ragadozó bizonyítékai a Madártani Intézet (Budapest) és a Munkácsy Múzeum (Békéscsaba) gyűjteményeiben találhatók. Ritkán megjelennek a csonttollú (Bombycilla garrulus) madarak is léprigók (Turdus viscivorus) társaságában. 1968 telén, a József Attila Szanatórium japán akácosán hetekig 80—100-as csapatuk tartózkodott. * Összesen 72 költőfajt soroltam fel. Megfigyeléseim szerint 50 faj a rendszeresen, nagyobb számban, 22 faj pedig alkalomszerűen, ül. kisebb számban költ a remetei erdőben. IRODALOM KÉVE András (1960): Magyarország madarainak névjegyzéke (A Madártani Intézet kiadványa) 331