A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)

Hentz Lajos: Das Kürschnerhandwerk in Mezőberény - Kiss Anikó: A gyulai várbirtok malmainak története

pcli malomba jártak őröltetni az első világháború végéig, azt mondják, a vízimalom nem égeti meg a lisztet, a száraz- és hengeres malom igen. Gyula közelében nincs vízimalom. Eltűnt technikatörténetünknek ez az ősi munkaeszköze. A vele való foglalkozás azonban igen tanulságos. Következtethetünk termelési jellegére, a malmok számából a lakosságra, közvetve a rég letűnt idők embereinek életmódjára. JEGYZETEK 1 Mihalik (Tarnai) László, Adatok Gyula földrajzához, Föld és Ember, 1930. X. 3. 2 Kristó Gyula, Olvasókönyv Békés megye történetéhez Bcs. 1976. 24. old. 3 Kristó, i. m. 51. old. 4 Veress Endre, Gyula város oklevéltára. Bp. 1938. 46. oki. 27. old. 5 Veress, i. m. 84. oki. 57. old. e Hanzó Lajos, Feudalizmuskori árutermelés és iparfejlődés Békés megyében. A gyulai Erkel Ferenc Múzeum kiadványai 5. Gyula, 1959. 7 Veress, i. m. 81. oki. 54. old. 8 Hajnal István, A gépkorszak kialakulása. Technikatört. Szemle, 1963. II. 9—26. old. 9 Veress, i. m. 127. oki. 98. old. 0 Veress, i. m. 86. oki. 61. old. 1 A Gyulai Erkel Ferenc Múzeum helytörténeti leltára: H. 70. 63. 1. 2 Veress, i. m. 86. oki. 61. old. 3 Scherer, Gyula város története 1938. I. 97. old. 4 Veress, i. m. 96. oki. 67. old. 5 Veress, i. m. 148—300—401. oki. 132—240—300. old. 6 Veress, i. m. 86. oki. 61. old. 7 Veress, i. m. 53. oki. 32. old. 8 Kristó, i. m. 66. old. 9 Veress, i. m. 147. oki. 131. old. 20 Veress, i. m. 137. oki. 115. old. 21 Veress, i. m. 127. oki. 101. old. 22 Veress, i. m. 138. oki. 116. old. 23 Veress, i. m. 119. oki. 89. old. '

4 Veress, i. m. 117. oki. 86. old. и Veress, i. m. 121. oki. 92—93. old. 28 Veress, i. m. 287. oki. 218—223. old. 27 Veress, i. m. 119. oki. 88. old. 20 Veress, i. m. 399. oki. 288—296. old. 29 A térkép a gyulai Erkel Ferenc Múzeum, Gyula és Körösköz története című állandó kiállítása részére Lükő Gábor tervei alapján rajzolt vázlat felhasználásával készült. 30 Bogdán István, Malom és népesség. Agrártörténeti Szemle, 1966. VII. 1—2. 178—187. old. 31 Bácskai Vera, A gyulai uradalom mezővárosai a XVI. században. Agrártörténeti Szemle, 1967. IX. 3-4. 432-454. old. 32 Szűcs Jenő, Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Bp. 1955. 44. old. 33 Veress, i. m. 478. oki. 347. old. 34 Veress, i. m. 86. oki. 61. old. 35 Mogyoróssy János, Gyulai codex, Gyulán, 1882. 26—27. old. 36 Veress, i. m. 478. oki. 347. old. 37 Veress, i. m. 153. oki. 139. old. 38 Veress, 1. m. 101. oki. 74. old. 39 Veress, ii. m. 127. oki. 98—99. old. 40 Veress, i. m. 127. oki. 99. old. 41 Veress, i. m. 142. oki. 124. old. 42 Veress, i. m. 540. oki. 385. old. 43 Scherer Ferenc, Gyula város története, 1938. I. 80. old. 44 Bogdán István, Adalék vízimalmaink műszaktörténetéhez. Agrártörténeti Szemle, 1964. VI. 3—4. 426—36. old. 286