A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)

Hentz Lajos: Das Kürschnerhandwerk in Mezőberény - Kiss Anikó: A gyulai várbirtok malmainak története

napvilágot a zúgok építéséről. A csabai malom zúgójának elkészítéséről szóló rendelet sok fontos adatot, névanyagot tartalmaz a malomrendszerrel kapcsolatban. Idézzünk ebből! „Mindenek előtt készíttessen el az anya-Körösre egy 8 öles zuhogó, melyek ászokfője nem a víz mostani fenekével egyezzen, hanem azon alól még két lábnyira bocsáthasson le. Tétessen pedig arra két 1—1 lábnyi vastagságú gerenda, hogy így ugyancsak egyezzen a víz mostani fenekével." (Ez a rendszer arra való, hogy a víz mindig azonos szintű legyen, ne moshassa mélyre a zuhagó alatt a medret.) ,,A zuhogónak középső része legyen 5 öl szélességű, 3, 4 vagy 5 kapura, hogy azon a hajókázás és fa szállítás le s fel mindenkor mehessen akadály nélkül. Úgy legyenek pedig a kapuk csinálva, hogy egészen az ászakfőre le ne bocsáttassanak, hanem legalább két hüvelyknyi hézag maradjon a kapu alsó része és az ászokfő között, hogy így ott a víz soha semmi iszapot le ne tehessen. A zuhogónak a más két szárnya légyen 9—9 lábnyi szélességű, és úgy készíttessen, hogy fel ne nyíljon, s az ászokfője éppen olyan magas legyen, mint a malomé, hogy így mihelyt ott a víz meghordja, azon mindenkor szabadon folyhasson. Mihelyt pedig a víz áradásában lészen, minden időben fel kelletik nyitni a nagy zuhogót is egészen, úgy szinte a csabai ásáson levőt is, hogy így a víz mindenfelé szabadon mehessen. A zuhogóknak két szárnya akár fából, akár kőből úgy meg legyen erősítve, hogy azt a víz soha meg ne kerülhesse, és így kárt ne okozzon. Hogy a malom zsilipjéről lerohanó víz ott ugyan mélységet és alább pedig iszapolást ne okozhasson, alól a zsilipen a víz feneke 3 ölnyi hosszúságra padoltasson ki erős tölgyfa deszkákkal, hogy így a víz ereje azon megtörjön, s azon elsimulván sem örvényt, sem iszapolást ne okozhasson."

70 1805. május 6-án a királyi biztos személyes jelenlétében lebontották a gyulai malmot. Több mint két évet kell várniuk azonban a lakosoknak, hogy szárazmalom működjék. Ebből egy év várakozás amiatt történik, mert az uraság Magyar-Gyula 1805. október 26-án beadott kérelmével nem foglalkozik, 1806. október 11-én meg kellett sürgetni a kérelmet, mire végre a földesúr másnap megadta az engedélyt a malomépítéshez. Az uradalom nem nagyon siet a lakosság segítségére, szárazmalma csak 1809-ben kezdi meg a működést.

71 A malmot ugyan megszüntették, a készséget és a vízikerekeket felszámolták, de a malomgátak elbontása hosszasan húzódó munka. A régi nagymalom utolsó nyomait 1829—34 között számolják csak fel. „Gyula városában ... 656 öl hosszúságban 2 öl széles és a volt fenéknél 1 1/2 lábbal mélyebb vezérárok ásatott, valamint az oláh templomnál volt régi malomnak tégla és cölöp maradványait (800 db cölöp) kiásattak, és a meder ezen része 48 öl hosszúságban 5 öl szélességben, 4 1/2 láb mélységben 180 köböl föld kiemeléssel mélyíttetett ki."

72 A Körösök szabályozása során elkészül Arad megyében a Nádor-malomcsatorna, ezen létesülnek vízimalmok. Gyulához legközelebb a csatorna mellett Pél van. Gyulán ugyan gomba módra szaporodnak a szárazmalmok, de érdekes a hagyománytisztelet, a megszokás. Még a ma élő öregek is arról vallanak, hogy csak a vízimalom lisztje az igazi. A mai 70—75 évesek a 285