A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)

Hentz Lajos: A szűcsmesterség Mezőberényben

fekete bőrszalagot, mindkét szélére sűrűn egymás mellé díszes „juhcsecsú" vagy üvegszemű, esetleg lakkozott lapos pléhgombokat varrtak (egy-egy ködmönre négy sorba 48 gomb is felkerült [5—11. kép]), s a gombok alá, hurkolva, lapos, fekete sujtást vezettek végig. A széles, a ködmön egész elejét kitöltő díszes gombház jól példázza a hajdani valóságos funkciójú ruhaelemek díszítménnyé válását, mert a ködmönt nem ezekkel, hanem csupán a belőlük kivezetett két, s felül a prémre varrt egy sújtassál gombolták. A ködmön ujját három sávban díszítették: (5—8—11. kép) a prémezés, fölötte bőrszegélyekkel közrefogott, szironyozással és hímzéssel vagy ritmikus sormintával díszített fehér irha, majd efölött a már említett háromszögű kompozícióba foglalt hímzés következett. A ködmönöknek egyébként két típusa volt a díszítést illetően: hímzett és rátétes díszű (7—10. kép). A rátétes díszűeknél az ujját is így díszítették, nem hímzéssel (VIII. tábla). A ködmön hátdíszeinek központja a derék közepére varrt, szív alakú mintába foglalt kakasos motívum volt (VII. tábla 7., 10. kép), melyből két virágos, leveles ágat vezettek ferdén felfelé, mintegy a dolmányok zsinórvezetését utánozva (VII. tábla — 6. kép). Találkozunk olyan ködmönökkel is, melyeknek központi mintájában nem kakas volt, hanem pávaszem.

26 A ködmönök díszítése tehát nem térkitöltésre törekedett, hanem a minták elhelyezése a szabásvonalakat követte. Térbeli dísszel csak annyiban találkoztunk, hogy esetleg a hát közepén üresen maradt háromszöget kör alakú mintával töltötték ki (VII. tábla — 12. kép). A ködmönökre varrt kis méretű, de erősen tagozott minták, különösen a virágok, sokféle szín alkalmazását tették lehetővé. Még az egyszerűbb kivitelű darabokon is találunk 7—8 féle, a gazdagabb díszítésűeken 8—10 féle színt. A színskála vezető színe a pirosas püspöklila, majd az ibolyakék, a mélybarna, fekete, világos- és sötétzöld, okkersárga, szürkésfehér, világoskék, piros.

27 Mivel a ködmönök díszítése teljesen azonos elrendezésű, a változatosságát a szinte darabonként változó színhangulat jelentette. Sajátosan komoly hangulata volt a lila—ibolyakék—mélybarna színösszeállításnak, a derűsebb hangulatú darabokon a lila—piros—kék—zöld színegyüttes uralkodott. A levélsorokban (IV. tábla) gyakran találunk zöld—fekete, vagy zöld —barna párhuzamosítást. Figyelemreméltó dísze a ködmönöknek a hátairhán található szironyozás (VII. tábla — 6—12. kép). Ez az irha közepére, közvetlenül az eleje és háta összevarrási vonalára helyezett, felül virággal, alul egyszerű bőrből, vagy díszesebb, színes bőrökből szerkesztett sallanggal ellátott ködmöndísz annak a régi eljárásnak az emlékét őrzi, amikor a korábban két darabban viselt elő- és hátibőrt oldalt szironnyal összevarrták, s a szironyt alul összekötötték. A békési és a szarvasi ködmönökön is megtaláljuk ezt a szironyozott díszt.

28 255