A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)

Grin Igor: Délkelet-magyarországi szerb népdalok

pasztalatával döntötte meg azt a feltételezést, hogy a népi énekesek többsége írástudatlan.

32 Adatközlőinek sokaságában majd minden foglalkozás képviselve volt; az értelmiség (egyházi emberek, községi elöljárók stb.) éppenséggel műveltségét, s a hagyomány ismeretét demonstrálta a népi alkotások éneklésével, elmondásával.

33 Könnyen belátható, hogy napjainkban az értelmiség nem zárható ki a hagyomány hordozóinak a köréből. A mi adatközlőink sorában is szép számmal akadtak lelkészek, tanárok, egy esetben pedig orvos is énekelt. Ami az egy énekes által tudott népi alkotások számát illeti, azt tapasztaltuk, hogy legfelkészültebb adatközlőink repertoárja is legfeljebb néhány tucat dalra tehető, amiből jó, ha két—három régi epikus alkotás akad. Egyetlen kivétel volt csupán, a battonyai Varga Károlyné, Timoty Szószika, aki mintegy másfélszáz, általa tudott szerb éneket nevezett meg; ezek jelentős része műdal volt. Napsugárhomlokú ház Szőregen, a Petőfi utcában, 1973. Haus mit Sonnenschein—Ornament in der Petőfi-Strasse, 1973. Címet a legritkább esetben adtak éneküknek adatközlőink, olyankor pedig általában a dal kezdősorával jelölték az alkotást. Másfelől az énekekre címmel történő konkrét rákérdezésünk rendszerint nem járt eredménnyel. A cselekményre való utalás, a szereplő nevének említése már jóval megbízhatóbb támpont volt annak eldöntéséhez, ismeri-e vagy sem az illető népi alkotást adatközlőnk. 189