A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Békéscsaba, 1978)

Beck Zoltán: Zsilinszki János kézírásos verses-dalos füzete katona korából 1878-ból

Szövegválogatásunk első csokra a katonaéletről szóló versekből áll. Megjegyezzük, hogy a könyvecskében található minden ilyen jellegű verset közlünk, előfordulásuk ritka, valamennyi darab értékes változatnak tekinthető, hisz a helyek és helyzetek szerinti aktualizálás sok esetben átköltéssel jár. Másrészt az is indokolja közlésüket, hogy nem minden esetben lehet pontosan megállapítani, melyik a másolt vagy éppen a könyv tulajdonosa által írt, fabrikált rigmus. Az l-es sorszámmal jelölt rigmusban biztosít bennünket írója, hogy „az szerént íratott, ahogy tőle kipróbáltatott". A katonák délcegségéről, regulájáról, pénztelenségéről, élelmezéséről, időt múlató meséléseiről és tréfás játékairól, fegyveréről szól. Többnyire panaszos, kesergő, de mégis beletörődőén tréfás hangvételű vers. Hogy Zsilinszki valahonnan másolhatta, elárulják olyan formai jelek, mint pl. a cezúrák esetenként a sorok közepére — vagy még eltolódottabban — esnek, s több esetben az eredeti sorkezdő nagybetű is e helyeken található. A 2. számú vers az újoncéletről szól. A tapasztalt katona fölényes, jó humorú, vaskos megnyilatkozása a tájékozatlan újonc ugratásaival, nevelésével, szoktatásával kapcsolatban. A „Katona életbe való próba" (3. sz. vers) arról szól, hogy akármerre járt, mindenhol „baja volt" a sok szép lánnyal, annyit ostromolták. Érdekes fordulat a befejező két sor. A szülőhöz szóló vers, mely a következőnek szerves része lehet, megszólítás, beköszönés, éppen a „Közönséges vers az Sőlőkhöz" beköszöntése — abban a stílusmodorban, mely Táncsics Mihály 1845-ben Pesten megjelent „Alkalmi köszöntések, próbatételi beszédek, levelek, s írásbeli föltevések az ifjúság számára" c. könyvére jellemző, mely részben általa összegyűjtött, részben általa írt szövegeket tartalmaz. 6. sz. szövegünk az idegen földre katonának vitt fiú reménytelenségének, kilátástalanságának hangot adó, egyes szám első személyben írt vers. A következő szöveg, melynek címe „Arcz Vers", ugyancsak jellemző fajtája a katonakönyvekben található műfajoknak. Tartalmát tekintve bemutatkozó vers: a szülőföldjére, családjának fényképet küldő katonafiú bemutatkozása. E csoportba soroltuk még a könyvecskében található, a katonaélettel kapcsolatos két műköltői alkotást, melyek szerzőségét ezideig nem sikerült megállapítani, de minden bizonnyal az 1848—49-es szabadságharc által ihletett költemények. Közölt szövegeink másik egységét a katonadalok adják. Érdekes megfigyelni ezek, de a következő dalcsokor esetében is, hogy a Zsilinszki által egy cím alá csoportosított strófák közül egy-egy, vagy több is önálló életet élhet. Az ő összevonásainak alapja az azonos vagy majdnem azonos szótagszám lehet. Jegyzeteinkben utalunk ezekre a kontaminációkra. Vonatkozik ezekre a szövegekre is az a megállapítás, hogy a katonaéletre aktualizálnak. A vegyes dalok közé olyanokat válogattunk, melyeknek korai előfordulásuk és éppen katonakönyvben való előfordulásuk egy-egy dal érdekes útjelzője lehet, főként a műdalok és félnépi alkotások folklorizációja szempontjából. Különösen érdekesnek tűnik e dalok közül „A Bányász Dall", melyre a jegyzetben is külön felhívjuk a figyelmet. 122