Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Hajdú Mihály–H. Gulyás Zsuzsa: Szó- és tárgymutató

SZO- ES TÁRGYMUTATÓ HAJDÚ MIHÁLY— H. GULYÁS ZSUZSA Az alábbi szó- és tárgymutató a teljesség igényével készült. Tartalmazza a könyv min­den szakkifejezését nyelvjárási szavát és munkafolyamat- vagy tárgymegnevezését. Utal az egyes résztémákra kisebb fejezetcímben föl nem tüntetett gondolati egységekre. Különösen nagy gonddal vettük föl az egyes munkafolyamatok leírásának műszavait, munkaeszközök készítési módjának kifejezéseit, továbbá azokat a szavakat — még ha köznyelviek is —, ame­lyek a szerszámok, eszközök anyagára, részeire, használatára és tárolási helyére vonatkoz­nak. A tájszavakat —: elsősorban a valódi és jelentésbeli tájszókat — szintén kivétel nélkül fölvettük, s félidézőjelben adtuk meg köznyelvi jelentésüket vagy körülírásukat. Arra nem utaltunk, hogy melyik a hódmezővásárhelyiek, és melyik az orosháziak által használt, hiszen visszakeresésükkor ez általában kiderült a szövegkörnyezetből. Kerek zárójelbe tettük a sza­vak, kifejezések pontosítását, könnyebb megértését szolgáló kiegészítéseket. Nem vettük föl a mutatóba azokat a köznyelvi szavakat, amelyek ugyan tárgyat, mun­kafolyamatot vagy néprajzi fogalmat jelölnek, de említésükön kívül semmi lényegeset nem tudunk meg róluk. Kimaradtak továbbá a helynevek és személynevek, mert az előbbieknek külön mutatója van (100—18), az utóbbiak pedig részben a tartalomjegyzékben, részben pedig az adatközlők és munkatársak névsorában megtalálhatók. Főként a néprajzi fejezetek aprólékos leírásainak és az egyéb szaktudományoknak a kifejezés- és szókincse szerepel a mutatóban. Az irodalmi alkotások és az életrajzok szavai közül csak a legjelentősebbek kerültek fölvételre. A szó- és tárgymutató készítésekor az a szempont vezetett bennünket, hogy elsősorban a könyv tudományos fölhasználhatóságát segítsük, vagyis a kutatók hasznosíthassák mi­nél könnyebben a munkában rejlő értékes forrásanyagot. Természetesen a mutató által a művelődési céllal vagy pusztán érdeklődésből olvasók számára is hozzáférhetőbbé, átte­kinthetőbbé válik a leírás. abál 292 abalé 294 ábécé 'olvasókönyv' 426 ábécés könyv 426 ablak 225, 227, 234, 238, 240, 243, 252, 253, 257, 259, 261, 264, 268, 281, 282, 414, 443 abalakok elhelyezése 222—3 abrakos bárány 266 abrincs 'abroncs' 435 abroncs 226, 435 abrosz 329, 334, 337, 338, 360 Achileo-Festucetum pseudovinae 43 ácok 'ászokfa' 243, 244, 275, 327 Acorelletum pannoniéi 43 ácsajtó 240, 257 ácsing 'vágyakozik' 355 adogató (métában) 431 adomány 272 adományok (templomépítésre) 414 Adonis vernalis 36 Adonis volgensis Stev. 38 Adonis transsylvanica Simonovich 38 adózás 54 ág (hajfonaté) 355, 361 ág (fonott kalácsé) 330 ágasfa 255, 384 aggat 'akaszt' 252 agrogeológia 17 Agrosti-Caricetum asteretosum 43 Agrosti-Caricetum distantis 43 agy (keréké) 369 ágy 234, 235, 239, 241, 243, 250, 265, 268, 269, 270, 271, 273, 275, 276, 277, 332, 360, 501 agyag 225, 226 agyagkemence 225 agyagos sár 226, 227, 252, 255, 256 587

Next

/
Thumbnails
Contents