Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)
A Puszta természetvédelmi területei - Szabó Ferenc: A Puszta és a közigazgatás. Kardoskút és Székkutas községgé fejlődése - II. A két világháború közötti pusztai igazgatás
A Pusztát magában foglaló négy tanyakörzet társadalmi struktúrájáról a birtokmegoszlás alapján az alábbiakat állapíthatjuk meg: A birtokkal rendelkezők 35%-át tették ki a szegényparasztok és a töredékföldes parasztok (638), 48%-ot jelentettek a 10—50kat. hold közötti középparasztok (878). végül 17%-ot az 50 holdon felüli gazdagparasztok. A Puszta legvagyonosabb részét a jó földekkel is rendelkező kardoskúti körzet jelentette, ott kevés volt a szegényparaszt. A legszegényebb pusztarész a gyenge földű Fehértó volt, ahol a szikes földek gyengeségét a szegényparasztok számbeli túlsúlya is tetézte. Kutas és Kakasszék körzete a két véglet között helyezkedett el. Az 1920-as évektől fogva a Puszta lakossága folyamatosan csökkent. Az 1910. évi 7055-ről 1920-ig 6988-ra módosult a lakosszám, elsősorban a háborús emberveszteség jeleként. 1930-ban viszont már csak 6380 személyt írtak össze a Pusztán a népszámlálás során. 47 Mindez nem jelentette azt, hogy a Puszta szerepe, jelentősége Vásárhely életében csökkent volna. A változás mögött inkább a városba húzódás mutatkozott meg. A Pusztán lakók számbeli fogyását a főképpen Vásárhelykutason és részben Kardoskúton kialakuló, saját energiájukból táplálkozó, faluszerű tömörülések erősödése ellensúlyozta. A zártabb települések létrejöttéhez a már korábban meglevő néhány iparosműhely, a szövetkezeti boltok, a vasútállomás, a posta, Kutason 1932-től a gyógyszertár működése mellett jelentősen hozzájárult a templomok felépítése. Kutason 1925-ben készült el a katolikus, 1926-ban a református templom, Kardoskúton 1938-ban az evengélikus templom. 48 A harmincas évek végétől állami segítséggel megindult, részben tervszerű, de igen szerény pusztai „településfejlesztést" — az ún. ONCSA-házak építéséhez szükséges házhelyek kijelölését — a város kénytelen volt a már meglevő tömörülésekhez igazítani. Kutason így 64 ONCSA-ház épült a felszabadulás előtt. 49 Pusztaközpont mesterséges erősítésére oda is 10 ONCSA-házat emeltek, Kardoskút szintén 10 lakóházat kapott az akció keretében. 50 Az ONCSA-házakat a város mind Pusztaközpontra akarta építeni, az elszakadási törekvésektől való félelem miatt, de a kardoskútiak erélyes követelése folytán a város kénytelen volt 10 házat Kardoskútnak átengedni. Kutasnak 1929 körül sikerült áramszolgáltatáshoz jutnia. 51 Kardoskút számára a városvezetés merev elzárkózása lehetetlenné tette, hogy a központosuló részen átfutó. Orosháza—Tótkomlós közötti távvezetékre csatlakozva áramot kapjon. Jellemző, hogy Kardoskút elszakadásától félve a város csak Vásárhelytől Pusztaközpontig építette ki a kövesutat 1942—43-ban, a Pusztaközponttól Kardoskútig terjedő négy kilométer kiépítésére nem volt hajlandó 52 . A Puszta két kis centrumának fejlődése nyomán méginkább megalapozottá váltak azok az 1937-től újra felbukkanó törekvések, amelyek a szélesebb jogkörű és a Pusztára telepített közigazgatást sürgették. A már ismertetett, többször elhatározott tanyai-pusztai közigazgatás-fejlesztési tervekből — mint láttuk — a húszas évek elejéhez képest egyedül a kutasi kirendeltség folyamatos működése valósult meg. A többit általában visszafejlesztette a város. 1937 végén a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület juttatta el a városhoz a legtávolabbi határrészen, Cinkuson lakók kérelmét. A beadvány a századforduló idejéből ismerős érvek (nagy a távolság, drága és időtrabló az utazás, kis ügyeket is csak a városházán 47 Magyar Statisztikai Közlemények, új sor. 83. köt. 1930. évi népszáml. I. rész. Bp. 1932. 337—339. 48 Fejérváry József: i. m. 15—17. 49 CSML Szentesi Fióklevéltára, Vásárhelykutasi közig, kirend. ir. 248/1949. 50 Juhász Nagy Vilmos „Elszakadási törekvés" с feljegyzése az orosházi Szántó Kovács Múzeumban. Fekete Sándor családtörténeti krónikája a BML-ban. 51 Simonffy Ferenc: i. m. 82. 62 Dr. Hajdú József „Feljegyzések a régi Vásárhelyi puszta (Kardoskút) közigazgatásáról" с kézirata az orosházi Szántó Kovács Múzeumban. Juhász Nagy Vilmos id. kézirata és „A pusztai városháza története" c. feljegyzése a Szántó Kovács Múzeumban. 59
