Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

A Puszta természetvédelmi területei - Szabó Ferenc: A Puszta és a közigazgatás. Kardoskút és Székkutas községgé fejlődése - I. A Puszta közigazgatása 1920-ig

repet játszott a Puszta a város életében és a városi háztartásban a befizetett adóösszeg révén is. Az elmondottak kényszerű felismerésén túl a később tárgyalásra kerülő elszakadási törekvések leszerelésének szándéka vezette a várost a pusztai közigazgatás igen korlátozott jellegű, de már tartósabb megszervezésére. 1891-ben a vásárhelykutasi Gregus Máté, mint a városi törvényhatósági bizottság tagja indította el a közigazgatási kirendeltség felállítását kívánó mozgalmat, arra hivatkozva, hogy a lakosok egész napot kénytelenek elvesztegetni minden egyes esetben a városbeli ügyintézés során. Előterjesztett javaslata meg is valósult: 1892. május 8-án az első kirendeltség megkezdte működését egy e célra bérelt tanyában. Ez annyit jelentett, hogy az orvos, az állatorvos, a járlatíró és panaszfelvevő városi tisztviselő hetenként egy-két napot a Pusztán töltött.

11 Az ideiglenes bérletet megszüntetve a város 1893-ban megvásárolta Samu Sándor pusztai birtokosnak a Sámson-orosházi földút mellett fekvő 14 hold földjét, s arra 1894-ben, részben átalakítás útján, pusztai orvosi és rendőri szolgálati lakást emeltetett.

12 Ez lett az ún. Pusztaközpont alapvetése. Hasonló funkcióval szerveztek egy másik kirendeltséget Kutason is. A 3 külterületi orvos (egy Kutason, az átalakított egykori csárdában, egy Pusztaközponton, egy később megállapítandó helyen) és a külterületi szülésznők, továbbá az orvosok mellé rendelt fertőtlenítő lovasrendőrök kötelesek voltak a kijelölt körzetben lakni. (Az orvosok és a fertőtlenítők szolgálati lakásban.)

13 Érthető, hogy először a legalapvetőbb egészségügyi ellátást nyújtó személyzetet telepítették a Pusztára, mert egészségügyi vonatkozásban mutatkoztak korábban a legsúlyosabb mulasztások. Békés megye a nyolcvanas években pl. többször is tiltakozott amiatt, hogy a Pusztán elhaltakat halottkémi szemle nélkül, félig illegálisan, járványveszélyt keltve, gyakran Orosházára vitték eltemetni.

14 (A vásárhelykutasi temető 1905-ben történt megnyitása előtt a pusztaiak csak bent a városban temetkezhettek.) A múlt század legvégén jutottak el a Puszta és a tanyavilág postai ellátásának eléggé kezdetleges, de azután jó ideig fennálló formájának megteremtéséig. 1899-ben a vásárhelyi városi közgyűlés a pusztai lakosok kérésére kimondta: a 18 tanyai iskolánál a tanítók gyűjtsék össze a lakosság feladni kívánt leveleit. Tőlük a városi rendőrök, illetve a város külterületi kézbesítői veszik át és továbbítják a postahivatalba, legalább hetenként egy alkalommal. A kézbesítők vitték a Pusztára az érkező leveleket és az iskoláknál hagyták azokat átvétel végett, vagy az idézésekkel, adóívekkel együtt kézbesítették. Kutason a vasútállomáson 1899-től postahivatal, a kardoskúti állomáson pedig 1906-tól postaügynökség működött.

15 A közigazgatásnak a Pusztára helyezett részeit a városvezetés óhajára rövidesen követte az állami erőszakszerv, a csendőrség letelepítése. 1902-ben 23,400 koronát áldozott Vásárhely a kutasi és a pusztaközponti csendőrlaktanyákhoz szükséges épületekre.

16 A pusztai közigazgatási és rendészeti szervek a századfordulóra két vonzási, illetve összlakosságának 7,1 %-a, 1869-ben 33,7%-a (2580, ill. 16 517 fő) volt tanyai lakos. A Puszta lakosságának ezen belüli számát egyelőre még becsülni sem tudjuk. A századfordulón túl fel kell figyelnünk arra a jelenségre, hogy a vásárhelyi tanyák felében (1906 körül kb. 5100 tanya közül 2529-ben) már tanyás lakott, azaz bérbeadott tanyákról volt szó. (Jankó Miksa: Hódmezővásárhely gazdálkodási viszonyai. Bp. 1906. 31. (Tanulmányok az Alföld gazdálkodási viszonyairól I.) 11 Simonffy Ferenc: Adatok Székkutas jelenéből és múltjából. Székkutas, 1972. 41. 12 CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 2295/1897. alapsz.; Hmv. polgármesterének évi jelentése 1893ról. Hmv. 1894. 43. 13 CSML Hmv. Tvh. biz. közgy. jkv 103/1893. (A külterületi orvosok és szülésznők nyomtatásban is kiadott szolgálati szabályzata.) Tanácsi ir. II. 2295/1897. alapsz. 14 CSML Hmv. Tanácsi, ir. II. 2295/1897. alapsz. 15 Simonffy Ferenc: i. m. 51. CSML Hmv. Tanácsi ir. II. 3602/1909. alapsz. 16 Hmv. polgármesterének évi jelentése az 1901. évről. Hmv. 1902. 16.; Ua. 1902. évről. Hmv. 1903. 6. 52