Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

A Puszta természetvédelmi területei - Nagy Gyula: A Puszta megszállása

A PUSZTA MEGSZÁLLÁSA NAGY GYULA A Puszta a kiosztás előtt a vásárhelyi közbirtokosság járása, legelője volt. Minden tanyai föld után pusztarész, legelőrész is járt. Ezt az oszthatatlan legelőjárandóságot szabadon adhatták, vehették. A Vásárhelyi-pusztát az 1850-es évek elején osztották ki a vásárhelyi lakosok között. A Puszta kiosztásáról még a törzsökös lakosság is nagyon keveset tud. Ma már a legöregebb emberek emlékezete sem éri el. Miután munkánk egyik fő célja az, hogy pusztai lakosság tudásanyagát rögzítsük elsősorban, ezért a nagyon sovány recens anyagot csak a legfontosabb más forrásból merített anyaggal egészítettük ki. A lakosság nem jó szemmel nézte a Puszta felosztását, attól féltek, hogy a jószágból nem pénzelhetnek azután úgy, mint eddig. A Pusztán a jószágra kora tavasztól késő őszig nem volt semmi gond. 1850-ben még vitás volt, hogy fel szabad-e törni a Pusztát. „Nimzgern János pusztai járandóságát több orosházi embernek ki adván, a szántáshoz hozzá is fogtak, de a kóti gazdaság meghagyása folytán Csősz által a szántásból kiverettek, ezért folymodik: hogy határoztassék meg, szabad-e a pusztát fel szántani, vagy nem?"

1 Először a dűlőket mérték ki, majd a közeit felparcellázták. A kiosztással tanyasor szerint haladtak. A legelőjárandóság egy fertáj (13 magyar vagy 14 kishold) volt. A parcellákat kidombozták, vagyis megjelölték és ezentúl csak a mezsgyén belül legeltethették a jószágaikat. Úgy mondják, hogy a Vásárhely és Orosháza közti zegzugos határt is akkor igazították ki. A Puszta határát ugyanis annak idején egy lóhátas jelölte ki s határhúzás közben egyikfelől a vásárhelyiek, s másikfelől az orosháziak csaptak a lóra. Ezért volt addig zegzugos a határ. A kiosztás után egy ideig állt még a Puszta, feltörése különösen eleinte lassan haladt, de hamarosan megkezdték a tanyák építését is. 1869-ben már 4054 lakosa volt a Pusztának.

2 A tanya körüli legelőnek csak egy részét törték fel, mert abból többet tudtak kihozni, mint a gabonából. A kimért legelőrész tulajdonosainak egy része továbbra is a vásárhelyi határ Tanya nevű részén fekvő tanyáján lakott,

3 jószágaiknak is ott volt a téli szállása, de tavasszal kihajtotta a Pusztára, ahol késő őszig legeltek. Kutat ástak, aklot készítettek a jószágnak s kalibát az őrzőknek. 1 Herczegh Mihály: A vásárhelyi határ kialakulásának vázlatos története. Kézirat, Szántó Kovács Múzeum Adattára. 244. 2 Herczegh Mihály: i. m. 33. 3 A vásárhelyi határ három részre oszlott: Gorzsa, Tanya és Puszta. A Puszta mellett a Tanya terült el, míg a Gorzsa a Pusztától messzebb esett. E három nagy egységen belül sok kisebb határrésznek van külön — sokszor jellegzetes — neve, melyekkel könyvünk más helyén részletesen foglalkozunk. 47