Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)
Munkatársak életrajzai
gazdasági tanfolyamot végzett. A monori Hangya Szövetkezet vezetése és a Gazdakörben viselt tisztsége mellett megszervezte az országban az első mezőgazdasági gépszövetkezetet, amely 1960-ig működött, s végig elnöke volt. Községi, járási, megyei mezőgazdasági bizottságnak tagja, hegyközségi választmányi tag, s körzeti marhalevélkezelő volt 14 esztendeig. Eredményes munkájáért a Külkereskedelmi Minisztertől, Faluszövetségtől, Orsz. Mezőgazdasági Egyesülettől és a Békés megyei Állattenyésztők Egyesületétől a mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés érdekében kifejtett munkájáért több kitüntetést kapott. 1945 után Nemzeti Bizottsági tag, a Paraszt Párt helyi titkára, képviselőtestületi, később választott tanácstag volt. Jelenleg az orosházi Dózsa Tsz nyugdíjasa. Pál Flórián Hódmezővásárhelyen született 1899-ben. Elemi iskoláit szülővárosában végezte. 1926tól 1960-ig önállóan gazdálkodott 19 kishold földön, amely a fecskési részen feküdt. Időnként haszonbéres és feles földet is fogott, 5—6 holdtól 20—25 holdig terjedt a bérlete. A szép marhaállományáról ismerték a környéken. Törzskönyvezett jószágokat nevelt, az üszői kapósak voltak. Elsőrendű hízómarháit keresték. A hízott bikái külföldre kerültek vágóra. A Sóstóparti Olvasókör jegyzője is volt. Az utóbbi időkben korszerű gépekkel gazdálkodott. 1968 óta Orosházán él. Sárközi Ferenc Orosházán született 1896-ban. Az elemi iskolát Orosházán, az Aradi-úti tanyai iskolában végezte. Majd géplakatos segédlevelet nyert, kevés ideig műhelyben is dolgozott, több nyáron gépkezelő volt cséplőgép mellett. Nősülése után két évig még az apja 13 kat. holdas földjén dolgozott. 1930 után önálló lett, feléből munkálta az apja földjét. 1947-ben beköltözött Orosházára, s onnan gazdálkodott. 1952-ben belépett az orosházi Új Élet Termelőszövetkezetbe, ahol 2 évig dolgozott. 1953-ban kilépett, majd 1960-ban az orosházi Szabadság Tsz-be lépett. Ott ellenőrző bizottsági tag is volt. 70 éves korában ment nyugdíjba. Részt vett a város szakszervezeti életében, hosszú időn keresztül a MEDOSZ elnöke volt. Mindig komolyan érdeklődött a szakszervezeti és politikai élet iránt. Erdős Tóth Sándor Orosházán született 1899-ben. Iskoláit az Orosháza-Monori úti tanyai iskolában végezte. 12 éves korában árván maradt, 22 éves kora óta önállóan gazdálkodott a 10 kat. holdas családi kisbirtokon. Katonaidejének letöltése után, 1921-ben megnősült. Később a felesége hasonló terjedelmű földjét is művelte egy darabig haszonbérbe anyósától. 1951-ben belépett a Táncsics Termelőszövetkezetbe, 1956-ban kilépett, majd 1960-ban ismét belépett, de az orosházi Dózsa Tsz-be. A termelőszövetkezetben 2 évig mint brigádvezető, majd 7 évig mint könyvelő dolgozott. 1964-ben nyugdíjba ment. A paraszti munkája mellett mindig érdekelték a közügyek, különösen a kulturális ügyek. Az Orosháza-monori Hangya Szövetkezetnek 25 évig felügyelő bizottsági elnöke, a Monori Gazdakörnek mindvégig pénztárosa, a Monori Önkéntes Tűzoltó Testületnek pedig elnöke és parancsnoka volt hadnagyi ranggal. 1932-től 1972-ig a monori tanyaközpont kulturális ügyeit irányította: színjátszó csoportot vezetett. A Monori-úti iskolában működő Bakó József költő-tanító segítőtársa volt a kultúra területén. 10 éve városi tanácstag. A Hazafias Népfront-bizottság tagja. 574
