Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Munkatársak életrajzai

Györgyi Lajos Orosházán született 1908-ban. A Vásárhelyi-pusztával határos pusztaföldvári tanyavilágban élt szüleivel, s a közeli tanyai iskolában végezte az elemi iskoláit, majd tanítója rábeszélésére magánúton elvégezte a polgári iskolát. A két világháború között a gazdálkodás mellett főleg parasztmozgalmi munkában vett részt és a népi írók neveltjeként kapcsolódott be a második világháború befejeztével a Kisgazdapárt programjával az ország újjáépítésébe. Tagja volt az 1944. december 21-én alakult debreceni ideiglenes nemzetgyűlésnek, majd az 1945-ös és az 1947-es választott országgyűlésnek a feloszlatásáig. Az ezt követő húsz évben mint egyéni gazda, mint napszámos, majd termelőszövetkezeti tag és állami vállalati munkás dolgozott. Az utóbbi munkakörből került nyugdíjba. Juhász Nagy Vilmos A Vásárhelyi-pusztán született 1904-ben. Négy polgárit végzett Orosházán. Közvetlenül utána elvégezte a kétéves gazdasági iskolát Hódmezővásárhelyen. Mint csereifjú, közel egy évig tanulmányúton járt Németországban. Mint legényember a Kardoskúti Ifjúsági Egyesületben különféle tisztségeket viselt. 1928-ban nősült, s ekkor ment külön kenyérre az apjától, illetve szülei Orosházára költöztek. 10 évig volt az Aranyadhalmi Olvasókör műkedvelő rendezője, később a Kardoskúti Olvasókörnek hosszú ideig elnöke. A kardoskúti Hangya Szövetkezetnek igazgatója, éveken keresztül a Puszta egyik felének gazdasági elöljárója volt. Részt vett a vasarhelykutasi írótalálkozón, a Simándi Béla által kiadott Tanyai írások с kéthavonként megjelenő újság szerkesztőségi tagja is volt. Több cikke jelent meg különféle újságokban, 10 éven keresztül a kardoskúti Rákóczi Tsz-ben dolgozott. Életében nagyon sokat olvasott. Koczka Pál Orosházán született 1899-ben. Iskoláit Orosházán végezte. Utána az orosházi határ Bónum nevű — a Vásárhelyi-puszta szomszédságában levő — részén 7 kat. holdas tanyásbirtokon dolgozott apjával egykarra. Két évig vett részt az első világháborúban, majd az akkor megalakuló nemzeti hadseregben szolgált két évig s utána megnősült. Hét évig együtt gazdálkodott özvegy édesanyjával, majd 1952-ig önállóan gazdálkodott. Ekkor belépett az orosházi Új Élet Termelőszövetkezetbe. 1953-ban kilépett, s 1960-ig önállóan gazdálkodott 8,5 kat. hold földön. 1960-ban az orosházi Vörös Csillag Tsz-be lépett, ahonnan 1970-ben ment nyugdíjba. A tsz-ben az állattenyésztési részlegben mint brigádvezető dolgozott. 1945 után a megalakuló Nemzeti Paraszt Párt orosházi csoportjának elnöke, az-orosházi Nemzeti Bizottság alelnöke volt. 1955-ben pedig az orosházi 48-as Kossuth Olvasókör elnöke lett, s ezt a tisztséget viselte a kör megszűnéséig, 1962-ig. A paraszti munkája mellett mindig érdekelték a közügyek. Násztor György Orosházán született 1901-ben. Apja béresként, tanyásként kezdte az orcsházi határban. Elemi iskoláit az Orosháza Monori-úti tanyai iskolában végezte. 1925-ben nősült és 1938ig az édesapja keze munkájával szerzett 54 kisholdas birtokán az apja keze alatt dolgozott. Az önálló gazdálkodást 19 kat. holdon (bérlettel együtt) kezdte. A korszerű gazdálkodás mellett kezdettől fogva közügyekkel, főleg szövetkezeti ügyekkel foglalkozott. 1933-tól az Orosháza-monori Hangya Szövetkezet igazgatósági tagja, majd 1949-ig ügyvezető igazgatója. Az Orosháza-Monori Gazdakör alapító tagja és jegyzője 1947-ig. Különféle szakegyesületekben különböző tisztségeket töltött be. Közben 1937/1938-ban ezüstkalászos téli mező573