Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Szép, különös, érdekes - Beck Zoltán: Az élet nagy eseményei - Az élet nagy eseményei - II. Házasság és lakodalom - 1. Készülődés a házaséletre

fojik éntülem a vér? " Vagy a hetenkénti mosáskor leváltott fehérnemű árulta el a baját, és ilyenkor az anya mondta a lányának : „téged is jár a baj." A fiúgyermekek felvilágosítása „magárul ment." Mikor nagyobbak voltak, kinn aludtak az istállóban a nagyokkal, ahol az öregbéres és a legények a maguk keresetlen szavaival és érdekes történeteivel kioktatták a surbankó legénykét. Iskolás korukban a gyerekek már huncutkodtak egymással. A módosabb családok gyerekei — ha a nagyszülők valamelyik városban laktak, onnan jártak iskolába. Iskolából hazafelé menet a fiúk „környékezték" a lányokat: csipkedték őket, lökdösődtek. De ez csak játék volt. Nagy élmény volt a levelezés : a lányoknak különösen tetszett, megmutogatták egymásnak, hogy mit írt a fiú. Olyan helyen, ahol koedukált osztályok voltak, vagy éppen osztatlan iskolák, mint a Pusztán, együtt játszottak a fiúk és a lányok. Lassan-lassan elvált, hogy melyik fiú melyik lányt kedveli jobban. Amelyik jobban tetszett neki, azzal többet beszélt, néha megkergette s ha utolérte, egy kicsit „mëgcincozta." Az iskolás kor után a nagylányoknak és a legényeknek többféle alkalmuk volt az összeismerkedésre és összejárásra. A munkaalkalmak közül a fonóka, a fosztóka és a tipróka emlékezetes. Ezeknek a munkaalkalmaknak igen szigorú erkölcsi normatívái voltak, és aki rossz hírű lett, „avval kölletlenül bántak vagy nem is szóltak hozzá." A szórakozóalkalmak közül a legelterjedtebbek voltak a labdázok, cuhárék és az olvasóköri mulatságok. Ezek részletes bemutatását megtaláljuk e könyv más fejezeteiben. A viselkedésre ezeken a nyilvános alkalmakon is nagyon vigyáztak. Az például nemigen fordulhatott elő, hogy az olvasókör táncterméből egy leány legénnyel kiment volna az udvarra, mert arra nemcsak a kísérője, de mások is figyeltek, és nagy szégyen volt. Volt olyan eset, hogy a lány a legénnyel bejött a terembe, söprűt adtak a lány kezébe, jelezve ezzel, hogy söpredéknek tartják, és a cigányokkal kimuzsikáltatták. Ez volt a legnagyobb szégyen. Jó ideig el se mehetett a bálba. Az egész környéknek megvolt róla a véleménye. Meg kell emlékeznünk arról, hogy a házasélettel kapcsolatosan sok-sok hiedelem és babona van, melyeket még ma is emlegetnek, ha nem is hisznek bennük. Ezek egy része a férjhezmenés, illetve a nősülés előtt inti a fiatalokat. Ha valaki otthagyja az ülőkéjét, nem megy férjhez. A nagylánynak nem szabad az asztal sarkához ülni, mert nem megy férjhez. Arra is vigyázni kell, nehogy a tükröt leejtse, mert ahány darabra törik, annyi évig pártában marad. Az sem megy férjhez három évig, aki törött tükörben fésülködik. A söprű használatához is fűződik hiedelem. Ha a nagylány a söprést az ablaknál kezdi, akkor kisöpri a kérőt a házból. Ha pedig valaki olyan ügyetlenül söpör, hogy a saját lábát is megsöpri, nem megy férjhez. A legény nem kap feleséget, ha az anyja egy lányt megkínál valamivel, és az nem fogadja el. Ha kéményseprő jön, akkor a lánynak törni kell a seprőjéből, és szerencséje lesz a férjhezmenésnél. Ha többen vannak együtt és a leesett tűt valaki leghamarabb megtalálja, az megy férjhez leghamarabb. Különböző előjelekből azt is meg lehet tudni, hogy merrefelé viszik majd a menyasszonyt. A legismertebb az a hit, hogy gyufát kell gyújtani, és amerre a gyufa feje leesik, arról jön a kérő. Szerelmi varázslatokat is ismertek a Pusztán, ezek egy részéről azonban megjegyzik, hogy csak hallották, maguk meg nem csinálták volna. Azt mondják, hogy ha a lány azt akarja, hogy egy legény szeresse, úgy érheti el, hogy Szent György-nap előtt levelibékát fog, azt üvegbe teszi és mikor a béka összeszárad, meg kell törni és borban meg kell itatni a legénnyel. A Vásárhelyről származók magukkal hoztak olyan hiedelmeket, amelyekről Kiss Lajos is megemlékezik már. Ilyen az, hogy ha „gombostűvel a lány megszúrja a bal keze kisujját, ami vér kijön, egy almának a csomája helyére belecsöppend, s a kihúzott Csornával bedugja. A látogató legénnyel az ilyen almát megeteti, az szerelmes lësz tőle a lányba." Amikor a fiatalok úgy megszerették egymást, hogy már a házasság is szóba került, a legény elment a lányos házhoz és a szülőktől megkérdezte: 505