Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: A gyermek és az iskola - Népi játékok

— Egyszer se! — Miért? — Elromlott a hidunk lába! (A kapusok fél lábon álltak.) — Megcsináltatom aranyból, ezüstből! — Honnan vetted az aranyat, ezüstöt? — Isten adta, úgy loptam! — Hányszor engedtek át a hídon? — Kétszer, harmadjára lecsapunk! Az utolsó játszó kétszer átsétált a hídon. Amikor harmadjára akart menni, lecsapták. Tőle is megkérdezték, hogy mi akar lenni. Azután a két csapat huzakodott. A két kapus egymással szemben állva megfogta egymás kezét. A mögöttük állók pedig átkarolták az előttük állók derekát. Az lett a győztes, amelyik csapat a másikat elhúzta. Csent, esem, gyürü... Fiúk, lányok játszották. Állva is játszhatták, de rendszerint a játszók az árokparton egymás mellett ültek, vagy egy kidöntött faderékra telepedtek. A játszók maguk előtt összetették a kezüket. Az osztó egy lapos tárgyat (cserépdarabot) észrevétlenül valamelyik játszó kezébe csúsztatott, közben elnyújtva énekelték: Csem-csem gyűrű, Kalán-gyűrü. Kiskirályné, kapitányné, Bejöhet a bikafüsti Az osztó a tárgy eldugása után is tovább színlelte az osztást, hogy ne tudják meg, hova tette. Általában az ének első felében eldugta a tárgyat, s az utolsó két sort már gyorsabban mondta. A vers végén bejött a bikafüst, aki eddig kint volt, vagyis a játszóktól kissé távolabb állt. A bikafüst a játszók elé ment, s egyenként rámutatott, vagy gyengén ráütött az előre tartott kezekre, s mondta: Itt a pipa, Itt füstöl ki, Ettől kérem, Ez adja ki! Ha eltalálta, hogy kinél dugta el az osztó, akkor helyet cseréltek. Ha nem találta el, akkor a bika ismét kiment. A játszók csúfolták a bikát: „Egyéves a bika!", „Kétéves a bika!", „Hároméves a bika!" A hároméves bikát kiházasították. Most jöttem Amerikából... Fiúk, lányok játszották. Két játszó kiment, a játszóktól kissé távolabb ment. Kint összesúgtak. Egy munkafolyamat megjelölésében megállapodtak. Pl. fűrészelni. Bementek a játszókhoz és mondták: Most jöttem Amerikából, Legelső dolgunk volt f i. Közben utánozták a fűrészelést. Aki kitalálta, az ment ki, vagyis helyet cseréltek. Ha nem találták ki, akkor ismét az előbbiek mentek ki, ismét ők jöttek be, de egy új munkafolyamatot utánoztak. Sántaiskola: Cserépdarabbal „iskolát" karcoltak a földre. Az iskola nyolc osztályból állt. Minden osztály egy téglalap volt. Elhelyezésük a következő: Az első három osztály egymás felett helyezkedett el. A IV. és V. osztály egymás mellé került. A VI. osztály ismét egyedül állt, majd a befejező két osztály ismét egymás mellett helyezkedett el. Azután megállapodtak a dobási sorrendben. A játszók egy kis cserépdarabot szereztek. Az első dobó a vonal mellé állt. A cserepet az első osztályba dobta. A cserépnek nem volt szabad a vonalra esni. Egy lábbal besántikált az első három osztályba. Majd a IV. és V. osztályba egyszerre ugrott, onnan megint besántikált a következő osztályba. Majd az utolsó kettőbe ismét egyszerre ugrott. Ott felugrott a levegőbe, megfordult és ugyanúgy jött, sántikált vissza439