Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

A tudomány a Pusztáról - Péczely György: A Puszta éghajlata

IX. táblázat A csapadék havi összegeinek gyakorisági eloszlása Hódmezővásárhelyen (1881—1970 között) Havi összeg J F M Á M J J A SZ О N D Omm — 3 — 1 — — 1 — — — 1 — 1—10 mm 14 14 14 3 2 1 4 4 5 15 9 5 11—20 mm 13 18 11 10 4 3 7 13 11 10 11 11 21^40 mm 36 28 30 28 20 14 20 24 24 20 22 31 41—60 mm 15 19 22 24 24 25 22 23 26 19 20 20 61—80 mm 10 4 10 9 15 17 17 15 10 13 10 13 81—100 mm 1 3 3 8 12 11 И 4 8 8 10 7 101—150 mm 1 1 — 7 9 16 8 6 5 5 6 3 150 mm-nél több — — — — 4 3 — 1 — — 1 — Maximális mm 133 130 92 127 188 174 131 159 141 135 156 148 Minimális mm 1 0 1 0 4 6 0 6 2 1 0 4 X. táblázat A csapadék évi összegeinek gyakorisági eloszlása Hódmezővásárhelyen (1881—1970 között) Évi összeg Gyakori 301—350 mm 1 351—400 mm 2 401^450 mm 6 451—500 mm 19 501—550 mm 12 551—600 mm 18 601—650 mm 10 651—700 mm 10 701—750 mm 6 751—800 mm 5 801—850 mm 851—900 mm 901—950 mm 1 Maximális mm 903 Minimális mm 303 A csapadék évi járása a sztyepp-éghajlatnak megfelelő tipikusan kontinentális, legtöbb eső nyár elején, júniusban hull, legszárazabb a tél dereka, január és február. A csapadék erőteljes nyár eleji tömörödését jelzi, hogy a legcsapadékosabb két hónap (május és június) során az évi csapadékösszegnek közel negyed része leesik. A csapadék időbeli eloszlására a nagyfokú bizonytalanság, szeszélyesség jellemző. Jól kitűnik ez a IX. és X. táblázat adataiból, ahol a területünkre jellemző leghosszabb megfigyelési sorozatú Hódmezővásárhely 90 évi adatsorából meghatároztuk a különböző havi és évi csapadékösszegek gyakorisági eloszlását. A csapadék havi eloszlásának nagyfokú bizonytalanságára utal, hogy március kivételével minden hónapban találunk 100 mm-t meghaladó bőséges csapadékot, s ugyanakkor 32