Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

A tudomány a Pusztáról - Péczely György: A Puszta éghajlata

VII. táblázat Különböző szélirányok %-os gyakorisága É ÉK К DK D DNY NY ÉNY Szélcsend H...19 6 7 6 10 7 12 11 22 0...16 13 4 7 15 16 9 13 7 A táj hazánk mérsékelten szeles területeihez tartozik, Orosházán az évi átlagos szélsebesség: 3,3 méter/mp értékű. Legszélesebb a tavasz, március—áprilisban a legnagyobb a szélsebesség. A száraz időben fellépő, tartós tavaszi élénk szelek esetenként komoly talajkárosodást okozhatnak a növényzet által kellően meg nem kötött földeken. Leggyengébb a széljárás nyár végén és ősz elején, augusztusban és szeptemberben. Az esetenként fellépő és általában északnyugati—északi irányból érkező heves szélviharok mellett érdekes sajátossága ennek a területnek a tavaszi hónapok délkeleti irányú szélvihara, amely szoros kapcsolatban áll az Al-Duna mentén ilyenkor kialakuló heves széllel, a kossavával. Ez a szél a Kárpát-medencében a bánáti területen érezteti elsősorban hatását, de nemritkán eléri a Vásárhelyi-puszta területét is. Az utóbbi évtizedekben 1956 márciusában volt igen gyakran tapasztalható, amikor 10—12 napon keresztül fújt területünkön. Szerencsére jóval ritkábban lépnek fel a Pusztán a rettegett téli hóviharok. Elsősorban olyankor alakulnak ki, amikor a magasban délnyugat felől meleg nedves légtömegek áramlanak a Kárpát-medence fölé, s ugyanakkor Kelet-Európa felől az alacsonyabb légrétegekben nagy sebességgel tör be a hideg levegő. Ez a zord teleinken elég gyakori időjárási helyzet a Tiszántúlon olykor erős havazással társult heves szélviharokat, hófúvást okoz, bár elsősorban a Tiszántúl északabbi tájaira jellemző. Ennek ellenére területünkön is fellépő, emberéletet is követelő heves hóviharokról az 1940-es télről több jelentés érkezett. Megemlítjük a múlt század egyik hírhedett pusztai hóviharát, amely 1816 januárjának végén dühöngött területünkön, s amelynek a Szárazér mentén egy kisebb portyázó huszárcsapat esett áldozatául. Ez a hóvihar a pusztai állatállományban óriási károkat okozott. Területünk éghajlatának egyik súlyponti tényezője a csapadék. Mint már az előzőkben utaltunk rá, a Vásárhelyi-puszta átlagos évi csapadékösszegét 530—550 mm-re tehetjük. A vizsgált terület nem sorolható Alföldünk legszárazabb tájaihoz, miután itt már az Erdélyi-Középhegység viszonylagos közelségének csapadéknövelő hatása érezhető, s mintegy 40—50mm-rel több évi csapadékot kap, mint a Közép-Tiszavidék és a Hajdúság, amelyek hazánk legszárazabb tájai. A csapadék átlagos havi összegeit a VIII. táblázat tartalmazza. VIII. táblázat A csapadék átlagos havi összegei, mm. (H—G= Hódmezővásárhely—Gazdasági Iskola, H—E= Hódmezővásárhely—Külső Erzsébettanya, В=Békéssámson, О = Orosháza.) J F M Á M J J A sz О N D ÉV 31 31 34 48 60 67 51 50 48 46 47 42 555 30 31 34 45 57 67 49 49 45 46 47 40 540 31 32 35 46 56 67 48 51 46 46 46 40 544 30 32 35 46 54 62 48 50 44 46 47 39 533 31