Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: Együtt élünk - Élet az olvasókörökben - II. A körök szervezete

A jegyzőséget mindig iskolázottabb ember vállalta, aki a jegyzőkönyvet vezetni tudta. Ha ügyesebb volt, sokáig megtartották, mert nem volt nagy a választék. A jegyzőségért nem tolakodtak. A jó jegyző röviden, velősen írt. A jegyzőnél még úgy sem volt fontos a birtok, mint az elnöknél. Nem volt előírás, hogy a pénztáros vagyonnal rendelkezzen, de lehetőleg olyant választottak, akinek volt. A jó pénztáros megőrizte a kör vagyonát, de nem várták el tőle, hogy fukar legyen. Kevés olyan pénztáros volt, akitől úgy kellett „kiimádkozni" a pénzt. A jó gondnok rendszerető volt. A jó könyvtáros nagyon szeretett olvasni. Pecercésháton ilyen volt Kiss József, aki „borzasztóan szerette a könyveket" és arra törekedett, hogy mások is olvassanak. De másik véglet is akadt. Pósahalmon Rácz Sándor mondta magáról : nem kenyere az olvasás, csak a Tolnai-lapokat szerette nézegetni. Csak beírta a könyvet vivő nevét a könyvbe és amikor visszahozta, kihúzta. Csak pár évig volt könyvtáros. A jó italmérő pontosan mért és tiszta volt. Megbízhatónak kellett lenni, mert pénzzel bánt. Részegest sohasem választottak italmérőnek. Gulyás Pál Csajágon tíz évig volt italmérő s egyetlenegyszer sem rúgott be. Legfeljebb egy-két pohárral ihatott, de azzal is elszámolt. Csöpögésre kaptak valamennyit. A jó vigalmi szerette az ifjúságot, szeretett és tudott velük bánni. Mindig akadt ilyen. Rendszerint az tanította be a műkedvelő előadásokat, ha a közeli tanító nem vállalkozott rá. Egy versfaragó paraszt — Szántay István — rímbe szedte a Barackosi Olvasókör 1940. évi vezetőségválasztását :

2 Meg volt a választás Barackoson végre, Az évnek elején el lett az intézve. Következnek itt most szépen egymás után, Ki milyen tisztséget tölt be majd ezután. Ki kutyaütő volt eddig a Fejes

3 Alább nem is adta, elnök lett egyenest. Alelnök pedig lett Kotormány Mihály, Aki a Központi-malomban dirigál.

4 A másik alelnökünk tiszteletes urunk, Akitől mi itten tán holtig tanulunk. Azután a titkár, aki rangban első, Öreg Kérdő helyén lett a fia, Ernő. Ifjú Vári Albert lett annak bojtárja, (Aki el nem hiszi, hát járjon utána.) A pénztárnok lett, aki eddig volt. Jó lesz még egy évig, ha már eddig jó volt. 2 Szántay István Hódmezővásárhelyen született 1886-ban. Tizenegy éves koráig apai nagyapjának a Kutasi-út menti tanyájában nevelkedett. 1902-ben az osztozkodás után a Pusztára, Cinkus dűlő 557 szám alá költöztek, ahol 17 kishold földön éltek. Mindkét nagyapja élete végéig hagyományos módon gazdálkodott. Sz. I. a múlt század végi gazdálkodási módot tőlük vette át. Noha ő már a lehetőségek keretein belül korszerűen művelte földjét, a hagyományos eljárásokat tökéletesen ismerte és hosszú éveken keresztül rendkívül sok és becses adatot szolgáltatott a szerzőn keresztül a néprajztudománynak. Noha csak az elemi iskola harmadik osztályát végezte el, olvasott, széleslátókörű ember volt, olykor tréfára hajló. Verset akkor írt, ha a környéken valami méltánytalanságot, fonákságot, sérelmet, esetleg igazságtalanságot érzett. Ekkor előkerült a kockás, vagy a vonalas irka, ezek híján a paklis dohány borítólapja s felindultságát egy csipkelődő, szelíd gúnnyal telített vers faragásával vezette le. Verseit nem tartotta költői alkotásoknak, hiszen nagy költőink remekei közül sokat ismert. írásait csak afféle versfaragásnak tekintette. Verseit a környékbeliek olvasgatták s egymásnak adták. Jót mosolyogtak rajta, ezzel Sz. I. el is érte célját. 1965-ben halt meg. Tanyájának már csak a nyoma látszik, de emléke kitűnő adatain keresztül sokáig él. 3 Fejes Zoltán az előző választáson azt mondta, hogy kutyaütőnek (ellenőrnek) б is jó lesz. 4 Kotormány Mihályé volt a pusztaközponti malom. 386