Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: Együtt élünk - Élet az olvasókörökben - I. A körök születése

soni út mentén, a malom mellett látták volna szívesebben a kört. Ketté is szakadtak. Míg az új kör felépült, addig a malom kétszoba-konyhából álló gépészlakását átadták a körnek. A vásárhelyi származásúak egy része a régi körben maradt és megalapították a Fecskésparti Ifjúsági Kört. A legények kezdetben összetartottak, sőt a malom melletti körből is jöttek, oda, ha rendezvény volt. Az 1930-as évek utolján az Ifjúsági Kör megszűnt, mert Marton István, a malom melletti kör elnöke felajánlotta az ifjúságnak ingyen a nagytermet bálák céljaira s erre az iskola közelében lévő kör magától megszűnt. Az olvasóköri épületek beosztása nagyjából hasonló volt: a tágas nagyteremhez, a táncteremhez egy olvasóterem csatlakozott s az ereszajját, más néven házelejét elrekesztették s ott foglaltak helyet : az italmérés, ruhatár, raktár stb. Mindezekhez csatlakozott legtöbbször a szoba-konyhás szolgalakás. A helyiségek közül legrangosabb a táncterem, a nagyterem volt. Kivétel nélkül padolt volt s időnként olajjal portalanították. A főfalon viszonylag nagy ablakok sorakoztak. Némely olvasókör nagytermének a mennyezete eltért az általánostól: a Pusztakutasi Olvasókör tánctermét bolthajtásosan deszkázták. A Pósahalmi Körnél a nagytermet nem padlásolták le: a födélfákat belécelték, tapasztották és meszelték. Középen néhány szellőzőlyuk sorakozott. Több nagyteremben beépített színpad is volt. A falakat meszelték, több olvasókörben festették. Bútorzata: asztalok, székek, padok. A nagyteremnek vészajtaja is volt. A nagyteremhez csatlakozott a jóval kisebb olvasóterem, rendeltetését a neve is mutatja. Ebben a helyiségben állt a könyvszekrény. A Fecskésparti Körben az olvasó egyúttal ivó is volt. A Csajági Körben a táncterem melletti helyiséget ivónak használták, nem volt külön olvasójuk. Úgy tűnik, hogy egyes körökben az olvasót ivónak is hívták. Ez a helyiség is padolt volt. A fentiekből látszik, hogy a főépületet majdnem minden esetben a nagyterem és az olvasó foglalta el. Ettől el is tértek: A Pusztakutasi Olvasókör főépülete egyetlen helyiségből, a táncteremből állt. Kardoskúton egy gerinc alatt a nagy táncterem, a jóval kisebb biliárdterem és egy harmadik helyiség húzódott, amelyet hosszában két részre osztották: ivóra és ruhatárra. Az ereszalját elrekesztették és itt alakították ki az olvasót (ha a főépületben nem kapott helyet), az italmérést, az öltözőt, vagy ruhatárt, a konyhát és a raktárt. A raktárban tartották többek között a társasvacsorákhoz, lakodalmakhoz szükséges tányérokat, evőeszközöket stb. Ezeket a helyiségeket nem minden esetben padolták le, s a földjét sok esetben téglával rakták ki. A Pusztakutasi Olvasókörben az ivó — amely az épület fele hosszúságában volt a főépülethez ragasztva — földes volt. Több olvasókörnél: így Barackoson, Kakasszéken, Pósahalmán szolgalakás is volt, amely szobából és konyhából állt, a lakást vagy a főépületből, vagy az ereszaljából alakították ki. Minden esetben földes volt. Barackoson az udvaron külön álló kis épületben volt a konyha, amelynek akkora katlana volt, hogy négy bogrács is ráfért. A kör a báljain kívül a birkapaprikásairól is híres volt, melynek a szaga még Vásárhelyig is eljutott, ott is tudták, ha Barackoson birkapaprikást főztek. Az elnökség is „odaügyelt" s nem engedték, hogy „elmiszmajozzák" (Fejes Zoltán szavaival élve) a paprikást. Ugyanott az udvaron kuglipálya és az épülettel szemben, a Sámsoni út másik partján céllövőpálya volt, amely a Fehértóra rúgott. Golyófogó dombja is люк. Különösen ott, ahol a nagy táncterem még nem épült fel, bálák, vacsorák rendezésekor nagy szerepet játszott a sátor. Később is, ha nagy rendezvényt szerveztek, akkor is igénybe vették. A sátrak téglalap alakúak voltak, egyenes fallal, nyeregtetővel. Először elkészítették a sátor vázát. A két végénél leállítottak két ágasfát, a négy sarkánál pedig egy-egy oszlopot. Ha hosszabb volt a sátor, akkor a két hosszanti oldalra még egy-egy oszlop került. Az ágasfákra feltették a szelement, amelyen rögzített karikák, a födélfák végein pedig kampók voltak. A födélfák egyik kampóját a szarufa karikájába s a másikat az oszlopokra fektetett koszorú vagy szemöldökfára erősített karikába akasztották. Azután a vázra felhúzták a ponyvát. Pecercésen a sátor oldala deszkából készült és szétlehetett szedni. Legtöbbnek egy vagy 384