Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: A tanya és élete - IV. Élet a tanyában - 2. Nyári életmód

ben lakodalmazott és a nádtetejű tanyájuk ezalatt leégett. Nem bizonyult Strincznére, de a környék úgy vélte: „Senki más!" Ha a Pusztán földet árendáltak és a bérleten nem volt tanya, akkor aratáskor a részesek kint aludtak a vontatók tövében. A gazda és a fiai mindig nagyon korán keltek, mert hajnalban felkeléskor, először a vontatókat högyölték. Aratni nem lehetett, mert harmat volt s azért mire a nap feljött, rendbe tették a vontatót. Amikor először mentek a csupasz földre, jócskán vittek szénát, mert gyöpszénaból eresztették a kötelet, a vontatók lekötésére, de abból készítettek maguknak ágyat is. Az úttól beljebb, a vontatók tövében aludtak. Hogy a vontató melyik oldalán vetették meg az ágyukat, mindig az mutatta meg, hogy merről fújt a szél. A szénaágyra terítették a subát. Részeseknek és a munkásoknak volt saját subájuk. Ha valamelyiknek nem volt, a gazda egy kopottas subát vagy pokrócot adott. Ingben, gatyában aludtak. Reggel felé, amikor hűvös lett, a subába takaróztak. Jobb ízűt aludtak a firis levegőn, mint bent. Reggel a subákat és pokrócokat összehajtogatták. Rossz időben azonban a tanyában aludtak. Kocsival mentek értük, ha messzebb voltak. Kukoricakapáláskor sohasem aludtak a csupasz földön, mert kocsival mentek (vitték az ekekapát) és este a kocsival jöttek haza. A munkások a polyvásban aludtak. Nagyon takarosan megágyaltak. Mindenféle takarmány volt ott, azt tették maguk alá, amit akartak. A nagyajtót mindig nyitva tartották. A gazda fia sokszor kint aludt a részeseikkel. Az ismerős munkások a gazda fiának sokszor meg is ágyaltak. Néhol kukoricatöréskor az egész család a csuhéjba aludt. A frissen fosztott kukorica haja (csuhéj) a nagy víztartalma miatt gyorsan bemelegedett, azért szívesen aludtak benne. A gyerekeknek ez különösen tetszett. Legfeljebb az anya a legkisebb gyerekkel aludt a szobában. Ha eső nem volt közben, akár két hétig is kint aludtak.

11 11 E fejezet anyagának összegyűjtéséhez, szerkezetének felépítéséhez és végleges formába öntéséhez sok indítékot kaptam Fél Edit és Hofer Tamás munkájából: (Arányok és mérték az átányi gazdálkodásban és háztartásban.) Néprajzi közlemények ХП. 3—4. Annak Lakás с fejezetéből 81—157.) 277