Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: A tanya és élete - III. A tanya melléképülete - 5. A polyvás - 6. A tyúkól

Ilyen szalmalyuk volt Bakos János Nagybogárzó-dűlőben fekvő tanyájában. A tanyacelken van ugyan vályogfalú, cseréptetős baromfiól, de abba belekapott a pocok. A két tyúkalja csirkét befogadó lyukat utólag vájták a búzaszalma kazalba. A lyuk kb. 1 négyzetméter alapterületű s téglalap alakú. A közepét kézzel és horoggal húzták ki, a sarkokat pedig kaszadarabbal vágták. Miután minden évben vágtak lyukat a szalmába, a lyuk kivágására külön szerszámot készítettek. Egy törött kaszahegyet két csavarral egy nyélre erősítettek. Deszkából összetákolt ajtaja is volt a szalmalyuknak, melyet egy fadarabbal a lyuk szája elé támasztottak. A kiscsirkéket 2—3 hetes korukban teszik ki a lyukba. Jó helye van ott a csirkének: nyáron hűs, hűvös időben pedig meleg, mert nem járja át a szél. Télire beszoktatják őket az ólba. Miután a szalmakazal ülepszik, a lyukat csak egy évig használhatják. Ezért minden évben újat készítettek, néha többet is. Ha a tanyában különálló libaól is volt, az mindig kisebb méretű, vályogfalú, gaztetejű épület volt. Ilyen libaól épült Németh Ferenc cinkusi, Boros Bálint tatársánci tanyáján. A libaólakat leggyakrabban mellékhelyiségekhez ragasztották, sokszor disznóólhoz, nyári színhez és fészertetővel látták el. Libának, kacsának, pulykának külön állandó helyet csak kevés tanyában készítettek. A századfordulón kacsából, pulykából keveset neveltek. Mindig volt valami felesleges, üres disznóól, vagy a góré alja vagy a kocsiszín, s ott kaptak helyett. Zárt helyre nem volt szükségük, mert mire a hideg megjött, akkorra ezeket eladták. Csak a magpulyka, magkacsa és a magliba maradt a tanyában. A 4—5 anyajószágnak mindig akadt helye. A pulyka, kacsa a tyúkólban együtt volt a tyúkokkal. A liba csipkedte a tyúkokat. Valahol egy kisebb helyen, a szín sarkában rekesztettek neki helyet. Egész nap kint voltak. Zivataros időben a szín s a góré alá húzódtak. Sokszor a góré alatt kerítettek az aprójószágnak helyet, télen is ott voltak. Az aprójószág egy része sok esetben a fán hált, s télen is ott aludtak, nem szívesen mentek fedél alá. Ha valami nagyon rossz idő jött, behajtották, becsukták őket. Fehér Ferenc Fehértó-parti tanyáján az eredetileg húsfüstölőnek készült kúp alakú ólban tartják, nevelik a libát. A kerekól 1944—1945-ben készült kisméretű vályogból. A 0,7X0,85 m magasságú ajtófélfát a fal rakása közben állították be. A kerekól átmérője 2,3 és magassága 3 méter. Kívül-belül tapasztott, de nem meszelt. Minden évben árpapolyvás sárral sározták. Benne füstölik a disznóhúst is. Tavasztól késő őszig libát tartanak benne. Érdekesen hangzik: „Ereszd ki a libát a füstülőbül!" Amíg nincs kisliba, öregludak vannak benne. Nyáron hűvös, őszfele pedig meleg. Négy öreglúd bemelegíti. 8—10 nagyliba fér belé, de átlagosan négy szokott benne lenni. Kislibából 18—20 is belefér. Amikor a libák kikerülnek belőle, szalmával kitüzelik. Ha nincs libájuk, akkor disznót is tartanak benne. Ha az ólba bekapott a pocok, kutyával, macskával, állandó üldözéssel, zaklatással zavarták el. Este, amikor a jószág elült, furkóval megdöngették a fal tövét egészen a csurgóig s azt a pocok nem szerette és elment. Dani András hallotta, hogy a fogó által megfogott, de el nem pusztult állatoknak belehasigattak a hátába, megsózták, megpaprikázták és viszszaengedték. Visítása elijesztette a többit. Ahol a kutya kapart, ott ástak az emberek, hogy könnyebben megkaphassa a kutya a pockot. Régen mozsárban üveget törtek és a tört üveget a lyukba szórták. Egyesek parazsat tettek a lyukba, s arra kénport szórtak és besározták a lyukat. A pocok vagy elment, vagy nem. Ma már nagyon kevés tanyában van galambdúc. Ezelőtt sok paraszt büszke volt galambjaira és galambdúcot csináltatott. A galambdúcot két akácoszlopra helyezték el, jó magasan, hogy a macska ne férjen hozzá. Sőt az oszlopokra bádogot is szereltek, hogy a férgek (görény, menyét) se dézsmálják meg a galambokat. A galambdúc mindkét oldalán három-öt sor fészek volt. A nyílások alá sétálódeszkát szegeltek. Zsindellyel fedték, mert az télen melegebb, nyáron hidegebb volt, mint a cserép. Özv. Lénárt Sándorné Csárpatelekidűlőben fekvő tanyájában áll még egy szép galambdúc. A dúcot két faragott, 2,3 m magas akácoszlop tartja. A két oszlop egymástól való távolsága 0,9 m. Mindkettő mellett két-két 258