Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: A tanya és élete - III. A tanya melléképülete - 2. Az istálló

pattal a földet, hogy a vizet ne vegye be. Elöl akkora nyílást hagytak, hogy a kezük „bejár­hatott". A lyukat dudvával berakták. Amikor szükség volt gyökérre, sárgarépára, villával elszedték a trágyát s néhány főzetet vettek ki. A következő őszön vagy az elbontott kis ve­rembe rakták újra a zöldséget, vagy újat készítettek. 2. Az istálló Az istálló a legfontosabb melléképület. Istálló nélkül nem volt tanya, még a legkisebb tanyában is volt. Az istálló nagysága mindig a gazdálkodás intenzitásától függött. Amikor szűknek bizonyult, újat építettek. A szobák számát sohasem szaporították, de az istállót bővítették, sokszor úgy, hogy újat építettek, de a régit is használták, s akkor a lovak és a szarvasmarhák külön istállóba kerültek. Az emberek megfértek a szűkebb helyen is, de a jószágnak megfelelő helyet biztosítottak. Az istállót leggyakrabban úgy helyezték el, hogy szembenézett a konyhaajtóval. Ideális elhelyezés az volt, ha az istálló ajtaja délre, nyugatra vagy keletre nézett. Nem volt olyan istálló, melynek ajtaját északra tájolták, ugyanis télen északról fúj a hideg szél és átjárja az istállót. A tanyaépülettől az istállót 6 öl távolságra épí­tették. Ha nincs az istálló nagyon messze, akkor minden zörej behallatszik. Ha a lovak ösz­szerúgnak, akkor észreveszik. Ha viszont nagyon közel van, akkor sok a tanyában a légy. Az istállót öllel mérték: Egy kétvigibekötős istálló mérete: 5X3 öl. Ebben 10 számos­állat fért. A kiosztás után az első időkben az istállók fala csömpöjeges (sárból rakott) volt. A Bőgi Kovács-féle tanya Cinkuson is csömpölyegből készült, de már lebontották. Úgy tűnik, hogy vertfalú istálló több volt, mint vályogból készült. Azt tartják, hogy a vertfal jobb, mint a vályog. A mestergerenda alatt, az istálló közepén majdnem mindenütt egy oszlop állt. Az is­tálló gőzétől mindig nyers, nehéz volt a padlás, s az oszlopot azért tették alá, hogy a padlás ne hajoljon meg. A fiókgerendák is alul voltak. A szelement középen egy oszloppal s a két végén egy-egy ollólábbal támasztották alá. Ha a közepét nem oszlop tartotta, akkor még két ollólábat tettek alá. A századfordulón legtöbb istállónak gaszteteje volt : nád vagy zsúp, szár nagyon ritkán. Ha a tatot nád, szár vagy zsúp fedte, gasztető volt a neve. A Pusztának Orosháza felé eső ré­szén inkább az orosháziak vergődtek zsúpveréssel, a vásárhelyi származású Pál Flórián nem is látott a Pusztának Vásárhelyhez közelebb eső részén zsúptetőt. Egyesek azonban vetet­tek egy fél hold rozsot zsúpnak. Cséppel verték el vagy mosószékhez verdesték a fejét. Csizmadia Imre a Görbeszik partján másképpen verte ki a zsúpot. Amikor teljesen meg­érett a rozs, rávágta (vagyis a lábán álló rozsra vágta), kévébe szedte és bekötötte, majd ke­resztbe rakta. Hordás után, vagy ha sürgette a cséplőgép, akkor cséplés után szélmentes napos időben kocsira rakták és az udvarba vitték. A dagasztószéket fal mellé állították s arra hosszában egy nagy ajtót erősítettek. Erre keresztbe egy rövid nyelű vasgereblyét dró­toztak — fogával fölfelé. Csizmadia Imre a kibontott kévéből két marokra való rozsot összemarkolt s azt nyolcszor-tízszer az asztal lapjához verte. Ha úgy látta, hogy nincs már benne szem, a gereblyén kifésülte, majd a végét a földhöz verte s a földre fektette. Három kéve rozsból két takaros kéve zsúp lett. A zsúpkévéket két helyen kötötte meg. Sokan azért ver­tek zsúpot, hogy abba köthessék a szart. A padláson tartották, de többször átrakták, hogy az egér ne fészkeljen bele. A zsúptető sokáig tartott. A nád- és a zsúptető azonos módon készült. A gerincre két szál deszkát szegeltek, és 3—4 sor cseréppel szegték. Volt, aki náddal szegte be a zsúptetőt. Zsindelytetejű istálló nagyon kevés volt, mert az sokba került. A cserépnek az 1920-as évek elején ezre 1 q búza volt. A lécnek már nagyobb szeme volt. A századforduló előtt cserép­tetős istálló kevés helyen épült. A nádtető télen melegebb, nyáron hűvösebb s amikor a ta­251

Next

/
Thumbnails
Contents