Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: A tanya és élete - III. A tanya melléképülete - 1. A termények tárolására szolgáló építmények - b) A hombár

A hombárjának belső mérete: hosszúsága 252, szélessége 133 és a magassága 170 cm. Az egész hombár padolt. Padozata a földtől 50 cm magasan volt. A keresztbe fektetett párnafákra colos deszkákat helyeztek. A vócokra (nyílásokra) léceket szegeltek. Mennyezete is deszka volt. 4 kisgerendára hosszába fektettek deszkát, melyet alul-felül besároztak. Az ajtó falától 60 cm-re két darab 3/4-es prémoszlop volt az oldalfalak mellé állítva. Mindegyiken 2—2 lécből készített prémmel. A prém közé csúsztatták a colos deszkákból készített fiókdeszkákat. Az így elkerített fiókba 40 q gabona is elfért. A kis előtérben csak a falapátot, ciroksöprűt tartottak. Az előtér bal sarkában volt a padlásajtó-nyílás, levehető levélajtóval. A padláson galambok tanyáztak. A kis hombárt a közelmúltban elbontották. De ennél sokkal nagyobb hombárok is voltak. Kútvölgyön a 1376 szám alatti tanyán a következőképpen készítették a vályoghombárt: 45-ös falat raktak kb. 60 cm magasságban s a falakra tartógerendát tettek s erre keresztbe sűrűn fojógé'rendákat raktak. Az erős gerendákra azért volt szükség, mert az épület hossza kb. 5—6 öl s a szélessége pedig 2 öl volt. A két oldalán 2—2 szellőzőnyílást hagytak. Azután tovább rakták a falat. A fal tetejére helyezték el a gyengébb nagygerendát s a kisgerendákat. Falcos deszkával deszkázták le. A zsindelytetőt tótszarufákra rakták (sem ollólába, sem szelemené nem volt). A fenekét kipadlózták. A szélső deszkák szélére ráfalaztak, hogy ne eressze le a gabonát. A falakba körös-körül oszlopokat helyeztek el és a falakat majdnem teljes magasságig falcos deszkával körüldeszkázták, azért a padláson is lehetett gabonát tartani. Az ajtó a tanya felőli oldalának a közepén volt. Négy fiókra volt osztva. Kívül-belül fehérre meszelték és kívül venyigefestékkel húzták el. Az ajtó előtt tölgyfa lépcső volt. A hombárba 130—150 q gabona fért. Az 1930-as években bontották el. Ennél is nagyobb, masszívabb hombár van Szabó Gyula Ficsér-dűlő menti tanyáján. A tanyaépülettől mintegy 5—6 ölnyi távolságnyira áll. A vályogfalú, cseréppel fedett nyeregtetős épület 1934-ben épült. Belső mérete: hosszúsága 500, szélessége 315 és magassága 280 cm. Belül fehérre, kívül sárgára meszelt és barnával elhúzott. A hombár udvar felőli oldalán egyszárnyas ajtóval. Az ajtótól jobbra-balra, valamint a hátsó falán egyegy farácsos szellőzőtetőnyílás van. A hombár padolt. Alatta üres tér van, minden oldalán egy-egy szellőztetőnyílással. A nyeregtetős szelemenét a két végfalon lévő ollófa s két fióktartó gerenda tartja. A szelemenre és a két hosszanti falra fektetett koszorúfára kerültek a horogfák. Nincs lepadlásolva, a tető kézicseréppel fedett, s alul deszkázott. Az ajtó mindkét oldalán, valamint a szemben lévő fal mellett 4/4-es méretű fióktartógerendák vannak. Az oszlopok megfelelő oldalán két lécből készült perem van. Közéjük illeszkednek a fiókdeszkák, melyek négy részre rekesztik a hombárt. A fiókok nem egyenlő nagyságúak. A fal körös-körül két deszka magasságban deszkával bélelt. Befogadóképessége 300 q gabona. A hombár udvar felőli szabad sarka előtt egy ferde oszlop van, hogy a disznók ne dörzsöljék az épület sarkát. A Pusztán deszkából is készítettek hombárt. Néhányat még lehet találni belőlük. A fecskésparti iskola szomszédságában Samu Sándor tanyájában is van egy. Ahol nem volt hombár és a padlást sem használhatták gabona tárolására, ott a búzát a kamrában tartották. A kamra belső felében 2—3 fiókot készítettek, míg a külső felét kamrának használták. A mestergerendához 3 függőleges gerendát erősítettek, amelyek közül kettő a fal mellett állt. Ugyanannyi gerenda volt a kamra hátsó falánál is. A fenekét kipadolták, sokszor alatta üreg volt, hogy a macska, kutya az egérhez hozzáférjen. Középen fölig bedeszkázták, két oldalát is deszkázták, de nem fölig. Elöl a fiókdeszkákat kiszedhették. A fiókokat hombárnak is hívták. Az ajtóval szemben, a hátsó falon egy keskeny szellőzőnyílás is volt. Oláh Ferenc 1890 tájban felhagyott a birkákkal és áttért a gabonatermesztésre. Egy ideig a birkaól padlásán helyezte el a búzát, de félt, hogy kidűlnek a falak, és a birkaólat átalakította kamra-hombárrá, másképpen fiókoskamrává. A birkaól egy fedél alatt volt a 248