Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: A tanya és élete - II. A tanya helyiségei és berendezésük - 3. A kamra

A végfal mellett a mosószéken a mosóteknyő állt, alatta pedig a rézüst, szájával lefelé. Felette falba vert nagy faszögön a szappanöntő (forma) volt. Az ajtó falán faszögön csüngött a sütőteknő a kovászfával és a fölverővel. A nagygerenda udvar felőli oldalán egy hosszú polc állt. Kenyereket tartottak rajta. Ha fagyott, akkor a kenyeret a szobába, a mosószékre tették, mert ha megfagyott, morzsás lett s ízéből is vesztett. A tökmagot a gerendára tették, de amikor a kenyér lekerült a polcról, a tökmagot a polcra tették. A nagygerendán volt a helye a gyalunak és a cigányfúrónak. A hátsó sarokban állt a káposztáskád, mert minden évben tettek el káposztát. A szellőzőnyílás közelében egy gömbölyű rúdon zsákok, kendergombolyagok csüngtek, hogy össze ne rágja az egér. Az oldalszalonnák kisgerendakra vert szögön, kötélen csüngtek és fapöcök tartotta. Szokták szalonnakukával is felakasztani a szalonnát. Sok minden egyéb is bekerült a kamrába, de azoknak a tárgyaknak nem volt állandó helyük. Oda tették, ahová lehetett. Az Aklan Mihály-féle tanyában a kamra akkora volt, mint a konyha. A konyha felőli fal mellett egy hosszú, hárompolcos stelázsli állott. A felső két polcon befőttek s az alsón: zsírosbödön, kosarak, máktörőmozsár és sótartó állt. Az állvány végére akasztották a hurkatöltő-spriccet. A végfal aljában téglalábon álló ácok volt, amelyen a liszten, darán kívül a babot, mákot is tartották, valamint a kűsót. A zsákok felett falba vert karókon egy deszkapolc volt, rajta : negybefőttes (savanyúságos) üvegek, tepszik stb. voltak. A sarokban a savanyúságoshordónak volt a helye. Őszfelé telerakták dinnyével. A sarokban a sütőlapát állt, de télen kint volt, mert azzal hányták a havat. Vasszögekre akasztották: a vajlingot, lapickát, keresztfát és a szitát. A kamra ajtaján csak akasztó volt. A Csepregi György-féle tanyában a kamra szélesebb volt, mint az előtte lévő szobakonyha traktus. Úgy tudják, hogy a régi tanya annak idején juhásztanya volt. S mielőtt a kamrát hozzátoldták volna, a konyha végfalán már megvolt a feltűnően keskeny és alacsony ajtó, amely most átvezet a konyhából a kamrába. Vészkijáratként emlegették. Ha valaki gonosz szándékkal elállta a konyhaajtót, a kisajtón elmenekülhettek a tanyabeliek. A konyha felőli fal tövében volt az alsó polc liszteszsákoknak, zsírosbödönöknek és a tojáskosárnak. A házmöge felőli falon pedig a felső polc volt : befőttek, savanyúság, tepsik, keresztfa, lapicka, szita volt rajta, alatta pedig mosó- és sütőteknő. A végfal és az udvar felőli fal mellett tavasszal a megültetett kotlók sorakoztak. A fészkeket vályogból készítették és búzaszalmát tettek bele. Az ajtó mögött falba vert karón a suba és a lószerszám csüngött. Újkor a gabona is a kamrába került. Felszerelésének változatossága miatt ide kívánkozik a Galli Bálint-féle tanya kamrájának bemutatása is. A konyha felőli falának a tövében ácok s felette kenyerespolc volt. A kis ablak alatt kis asztal állott a zsíroscsöbörrel. A végfal mellett a két polcos stelázsi állt, a befőttek számára. A másik sarok közelében régi menyasszonyi láda (tulipántos láda) volt, benne ételmaradékot, tejet tartottak. Szerették benne tartani, mert légymentes volt és a macska sem fért hozzá. A szabad sarokban a mosó- és dagasztóteknő, sütőlapát állt, a falon pedig a szita csüngött. Általában a kamrában lehetett megtalálni a kobakot, a tojástartót is. Amikor az aprójószág kikelt, azokat tartották benne, mert nem tudtak kimászni belőle. Összefoglalva: a kamra nagysága változó volt, inkább nagyobb volt, mint kisebb. A konyha és a kamra berendezése kiegészítette egymást. Legtöbb helyen megtalálható volt a zsákban tárolt gabona részére szolgáló alsó polc, valamint a falra szerelt felső polc, amelyen a kenyeret, nagyobb üvegekben eltett savanyúságot stb. tartották. Sok helyen a befőttet állványon tartották. Ha a tanyában nem volt gabona tárolására szolgáló hombár vagy magtár, akkor a kamrában feltétlenül volt láda. Újkor, cséplés után szokás volt a kamra valamelyik sarkában ömlesztve tárolni a gabonát. Ritkábban beépített fiókokban tartották a gabonát, a vetőmagot. Gyakran találkozunk a szobából kitett tulipántos ládával is. Asztalt már ritkábban találni a kamrában. Sok apró holmi hevert még szanaszét a földön és a falakon szögön lógva. Az utóbbi 244