Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: A tanya és élete - II. A tanya helyiségei és berendezésük - 2. A konyha - a) A szabadkéményes hidegkonyha

nóöléskor használták. Ahol az udvaron is volt katlan, ott a kéményaljában levőt csak télen használták mosásra. Ganét tettek a katlan alá, hogy tartsa a tüzet. A gyerekeknek dolga volt a gyöpön a marhagané forgatása és száradás után a behordása. Időnként a trágya egy részét ganénak kivetették. A kemence ajtaja, az előte (orosháziaknál : tévő) a kemence szája mellett állt. A tartalék előte a kamrában volt, vagy az ól falán, ahol készítették. Három-négy is volt belőle. Nem minden padkán volt pörnyelyuk. Ha nem volt, akkor a kemencéből és a kiskatlanból a pörnyehúzóval a nagykatlanba húzták a pörnyét. A sütőlapát, a szénvonó és a piszkafa mindig a kémény alatt állt. De ott lehetett megtalálni a söprűt és a lapátot is. A katlan tetején az üst mellett volt a kis ciroksöprű, amelyet egy marék cirokból készítettek. Ezzel söpörték le a kemence elejét. Ha nem volt nagy hideg, a konyhaajtót sarkig kinyitották. A katlan, a kemence szája meleget adott, a főzés közben „gyüttek-mentek" s nem fáztak. A főzés előkészítése a fűtés alatt történt. Először egy fazék vizet tettek be melegedni. Főzés közben abba nyomták bele a füstölt húst. Majd hozzáöntötték a babot vagy káposztát s a rántást. A rántásból annyit készítettek, hogy hetekig elég volt. Amikor befűtötték, a főznivalót betolták a kemencébe. Disznótorkor a konyha az asszonyoké volt. Bánfy Bálint gyerekkorában látta, hogy a szabadkéményes konyhában a téli nagy hidegben a böllérasszonyok — hogy ne fázzanak — a lábukhoz égő parazsat szórtak a katlanból. A parázs hamarosan elhamvadt. De néha hol az egyik, hol a másik böllérasszony hosszú szoknyájába kapott. „Te komámasszony, füstszagot érzek megint, nem a të szoknyád ég? — az is előfordult, hogy éppen a kérdező szoknyája égett. A szabadkéményes hidegkonyhában alig volt bútor, különösen ha a kéményalja teljes egészében elfoglalta a konyha belső felét. A Cinkus-dűlőben Aklan Mihálynál a konyhában, a konyha- és a szobaajtó közötti saroknál egy fából készített fogas volt. A mindennap hordott ruhákat akasztották rá. „A vizes göncöt (kabátot) dopd le magadrul, úgy gyere be!" Ha a szabadkémény a konyha belső felének csak egy részét foglalta el, akkor néhány bútor volt benne. Olasz Ernőnél a konyha közepén állt a nyári kisasztal. Alacsony, négylábú, festetlen asztalszék volt, melyet mindig tisztára súroltak. A használatban lévő tányérok, cserépedények a falba süllyesztett falkaszniba sorakoztak. Egyajtós, lapos szekrényféle volt, három polccal. Az ajtaját pöcökkel csukták. A kemence szája alatti padka-bolthajtásban volt a helye a vasháromlábnak, a kisbográcsot a nagygerendába vert szegre akasztották. A falon — a pitvar sarkában — a nyújtódeszka, a kémény sorjában a csikmákszedő csüngött. A falkaszni mellett az öregszéken a cserépmosdótál állt. Hamar eltört s az öregatya kisteknőt készítetett helyette. A konyha fejlődése során később megjelent a sparhé't (tűzhely) is, az első időkben azonban még mint nyitott tüzelő. Ha a kéményalja alatti főzőkatlant egy- vagy kétkarikás platnival lefedtek, akkor azt sparhè'tnak hívták. Ez azonban már nem katlan volt, de még nem is zárt tűzhely, mert a tüzelőnyílása szabad volt. A rántást mindig ezen a sparheton pirították meg s a kását, krumplipaprikást is ezen főzték. Egyes helyen fehérre meszelték. A Cinkusi-dűlőben fekvő Csepregi György-féle tanya konyhájában — miután a kemence szája alatti padka egyik végében sem volt katlan — a szabadkémény alatt nem főztek, csak húsfüstölésre használták. Ezért a konyha hátsó falához (de közvetlenül a kemence szája alatti padka végébe) egy berakott sparhëtot ragasztottak. Kétkarikás platni fedte, sütője nem volt. A füstjét a falba vájt csatornán keresztül vezették a szabadkémény alá. Itt már valamivel több bútor volt. A konyha közepén állt a konyhaasztal. Gyalogszékek sorakoztak körülötte, melyeket az orosháziak kisszékëknek hívták. A kamra fala mellett állott a konyhakaszni, melynek polcán tányérok, liszteskosár, a fenekén egy tálban kések, kanalak, tetején lábas, fazék, s 5—6 bögre volt. A sarokban, az udvari fal mellett egy vetetlen ágy állt. Nyáron subában aludtak rajta. 16 241