Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: A tanya és élete - I. A tanya - 2. A tanya építése

A Pusztán a legtöbb lakóépület három traktusból, három helyiségből áll: szobából, konyhából és kamrából. Ilyen a sok közül Galli Bálint Cinkus-dűlőbeli és Kovács János kakasszéki tanyája. Az udvarról a konyhába lehet belépni s a konyhából a szobába. A kamrának régebben legtöbbször az udvarra nyílt az ajtaja. A helyiségek közül legnagyobb a szoba (mert a család élete ott zajlott) s azután a kamra következett (mert élelmen kívül gabonát is tartottak benne), legkisebb a konyha. Ez a beosztás általános a Pusztán. Könnyen meg lehet számolni, hány tanyában van két szoba. Az ilyen tanya beosztása : nagyszoba, konyha, kisszoba és kamra. A szobákba a konyhából lehet bejutni s a kamra ajtaja itt az udvarra nyílt. Ilyen beosztású többek között a kakasszéki dombi Kiss-féle tanya. Háromszobás tanya olyan ritka, mint a fehér holló. Nagyon ritkán kétosztatú tanyára is lehet bukkanni, ilyen Lakatos Tóth Ferenc Bogárzó-dűlőben fekvő tanyája. L. Tóth Ferenc apai nagyapja vette 1919-ben a Bartucz-örökösöktől, de már akkor sem volt a tanya fiatal. 1926-ban átépítették, addig csak röpereszete volt: a kisgerendák az udvar felől valamivel hosszabbak voltak, mint hátul. Gádort húztak (készítettek) a ház elé, a felső végét berakták s az lett a kamra. Amint később látni fogjuk, a család gyarapodása esetén az istállót bővítették, illetve új istállót építettek (külön istállóba kerültek a lovak és a szarvasmarhák), de a szobák számát sohasem növelték. Legfeljebb az ereszaljának az egyik, vagy mindkét végét elrekesztették s így egy kiskonyhát és egy kamrát nyertek. A Pusztán a tanyában általában csak egy család élt. Legfeljebb a család fiatal tagjai — ha megnősültek vagy férjhezmentek — rövidebb vagy hosszabb ideig együtt laktak az öregekkel még akkor is, ha a tanyában csak egy szoba volt. Ilyenkor nappal a két család a szobában együtt élt, a fiatalok a konyhában aludtak; vagy a kamrát a fiatalok szobának rendezték be, vagy az ereszaljából kiskonyhát rekesztettek s ott aludt a fiatal pár. Ha a tanyában két szoba volt, akkor a szülők a nagyszobában, a fiatalok a kisszobában aludtak, nappal mindkét család a nagyszobát és a konyhát közösen használták annál is inkább, mert a két család ëgykënyérën élt. Az öreg gazda nem tűrte, hogy egy fedél alatt két karra dolgozzanak. Olasz Ernő még hallombul sem tudott olyan tanyáról, ahol három család lakott: az öregek és két fiatal házaspár. 228