Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: A tanya és élete - I. A tanya - 1. A tanyatelek és épületei

A TANYA ES ELETE NAGY GYULA I. A tanya 1. A tanyatelek és épületei A pusztai ember a tanya szó alatt nemcsak azt az épületet értette, amelyben lakott, hanem az udvart, az összes melléképületeket, a kertet és a szérűt is, a rakománnyal együtt. A tanya szavunk a Magyar Nyelv Értelmező Szótára szerint: „A tanya (főként alföldi városok és falvak határában) különálló, magános település, egy tagban lévő gazdaság, kisebb földbirtok a rajta épült lakóházzal és gazdasági épületekkel együtt."1 A tanyához több-kevesebb föld is tartozott. Azonban ritkán fordult elő, hogy a tanya említésekor megmondták a hozzá tartozó föld nagyságát is. A parasztember sohasem szerette a földje nagyságát szellőztetni, mindig félt az adótól. Ezért ha azt mondta: „Tatársáncon 15 holdas tanyásföldem van", akkor annak legtöbbször valami célja volt: vagy a lányát akarta férjhez adni, vagy a fia nősült. A tanya szó lakást is s egyúttal egy gazdasági egységet is jelentett. A tanya egy gazdasági üzem középpontja volt — noha ezt a parasztember így sohasem fogalmazta meg. Tanyatelek alatt szorosan azt az épületek körüli földterületet értjük, amely nem állott szántóföldi művelés alatt. Az épületek által elfoglalt területen kívül a tanyaudvar, a kert, a szérűskert és a tanya melletti legelő tartozott hozzá. A Pusztán a dűlőutak párhuzamosan futnak egymással. Két dűlő között farmëzsgye van, amely a dűlőkkel párhuzamosan halad és a két dűlő közötti területet megfelezi. Néhol gyalogosok járnak rajta. Ritkán vakdülőnek is hívják. Általában a gazdaságok a dűlő s a farmezsgye között terültek el. A tanyatelket mindig a föld dűlő felőli részéből szakították ki s a tanyasorban a tanyatelkek általában egy vonalban sorakoztak. A tanyát — ha arra volt lehetőség — feltétlenül emelkedésre vagy földhátra építették, * apósra, vízjárásos területre úgyszólván sohasem.

2 A két dűlő közti területen két sor tanya volt, s a bejáró a dűlőről vezetett a tanyába. Ha a föld két dűlőre rúgott, akkor mindkét dűlőről volt bejárója. Természetesen szántáskor végigjártak az ekével, s farmezsgye nem volt. Kettős bejárója volt pl. a Csárpateleki-dűlőben a Verasztó József-féle tanyának. Hogy a tanyatelek ne foglaljon el sok termőföldet, Kakasszéken az érpartiak lehúzód1 A Magyar Nyelv Értelmező Szótára VI. Bp. 1962. 490. 2 Szenti Tibor a vásárhelyi határban, Kopáncson 100 tanyát megvizsgált, közülük csak egyet talált kifejezetten laposba építve, míg 99 tanya dombon vagy földháton épült. Ezek közül 56 a terepből jól kiemelkedő, könnyen észrevehető magaslaton áll, míg 43 lankásabb területre épült. {Szenti Tibor: Tanya. 1971. 135. Kézirat.) 221