Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: Gazdasági cselédek, nyári pászotork és tanyások - VIII. Tanyások - 2. Féléves-tanyás

gondját viselni és a tanya és takarmány környékét tisztán tartani. Ezért kap szabad tűzrevalót és évente őrletést, és valamint előforduló egyéb hozni és vinni-valókat neki elvégzem. Aprójószágot, amit nevel, az feles, tarthat 1 koca disznót 2 téli fiával és a nyári szaporulatával és minden beadott aprójószágnak kap 1 kg eleséget, a libákra egy és fél kg darabjára. A tanyaépületet tartozik kívül belül jó karban tartani és meszelni, tartozik az ott ültetendő gyümölcsfákat elsegíteni ültetni és szántás-vetést, valamint a nyári trágyahordást és terítést mind a kettő tanyában segíteni elvégezni, ott a lakáson a saját kosztján, míg a másik tanyában a gazda kosztján. Kap még 1 vagy 2 száz • feles veteményföldet és egy koca disznót fele malacéárt tartozik gondozni. Kap még 2 liter, azaz kettő liter petróleumot az egész időre, míg jószág lesz a keze alatt. Tartozik a felesége a másik tanyában bemeszelni és a cséplés alkalmával segíteni tartozik. Hódmezővásárhely, 1938. január 30 nap Félévestanyás gazda Jenéi Lajos Tóth Imre" A jó földű gazda igyekezett a szikes, gyöpös részeken földet szerezni, amelynek rendszerint egy része, vagy az egész legelő volt. A rajta lévő üres tanyába tanyást engedett, aki szabadlakást kapott. Szent Györgytől Szent Mihályig kezén volt a gazda marhaállománya vagy annak egy része, valamint a birkái. A gazda a fenti időre bért fizetett, mert a tanyást egész nap lekötötte a legeltetés, valamint a jószág gondozása. Főleg a vásárhelyi gazdáknak volt olyan tanyásföldjük is a sziken, ahol csak gyöp volt. Nyáron a jó földről odahordtak búzából, árpából egy asztagot, ott csépelték el, hogy a telelő jószágnak ne kelljen almot hordani. Akinek viszont a gyengébb, szikesebb földön volt az öregtanyája, de jó földön is volt egy kistanyája, kiadta féléves tanyásnak, mert a jószág egy része ott telelt. Itt meg Szent Mihálytól Szent Györgyig etette és gondozta a tanyás az istállóban lévő jószágot. Legtöbb esetben a gazda terményt adott a jószággondozásért. A tanyás gondjaira bízott jószág etetését a tanyás családtagjai is elláthatták. A gazda megszabta, hogy a tanyás milyen jószágot tarthatott: egy tehenet a borjával, egy-két kocát a szaporulatával. Az aprójószág feles volt, de a gazda adott hozzá szemes takarmányt. Sok helyen a gazda megengedte a szabadfűtést, de rendszerint nemigen volt mivel, különösen a szikes részeken. Ott sokszor a legelőről összeszedett árvaganéval pótolták a tűzrevalót. Ha a jószággondozáson kívül más munkát is adott a gazda, akkor azt külön megfizette. Nyáron a gazdánál részes volt és mindig kapott harmados-, negyedeskukoricát. Fejes Zoltán tanyása a szabadlakáson és szabadtüzelésen kívül 6 q búzát, 2 q árpát, 3 kishold harmadoskukoricát, 400 D veteményt és egy disznótartást kapott. Ezért az Örzsébeten fekvő 60 kisholdon a gazda fogatával szántott és vetett, a vetésben a gazda is segített. Szántás-vetés után oda mehetett dolgozni, ahová akart. Fejős János pósahalmi gazda 1929-ben feléből munkált egy tanyásföldet. Miután a tanyára nem volt szüksége, viszont sok földdel „bíbelődött", az üres tanyát kiadta tanyásnak, mert a munkaerő kellett. Török Bálint tanyás önállóan szántott, vetett és trágyázott. Ősszel és tavasszal a tanyát kívül-belül tapasztotta és meszelte. Ezenkívül négy marhát gondozott. 5 q búzát, 1/2 kishold kukoricát és 100 • veteményesföldet kapott. Az aprójószág feles volt, de a felére a gazda eleséget adott. Szabad jószágtartása volt egy anyakocára és nyári szaporulatára, valamint két téli hízónak-valóra. Amikor bent dolgozott a gazdánál, azért külön bért, vagyis napszámot kapott és benkosztot. Jó helye volt: este-reggel el nem maradt a pálinka. Azután öt évig Pető István Kakasszék alatti gazdánál volt féléves tanyás. Ott 3 lovat és 2 marhát gondozott, ezért 1/2 hold vetés s 4 q búza között választhatott. A zöldve206