Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

Ember, munka, tulajdon - Nagy Gyula: A pásztorélet emlékei - II. Félszilaj pásztorkodás

nyéknak tolós s a birkaszárnyéknak rácsos kapuja volt. A szárnyék csak a széltől védett. Éjjelre, s amikor rossz idő volt, odahajtották az állatokat, a kapunál kunyhó nyomai is látszottak. II. Félszilaj pásztorkodás A Pusztán négy járás (nagyobb kiterjedésű, egy kézben lévő legelő) volt. Mind az ún. Rosszpusztán terült el és közülük három a mai napig érintetlenül áll. A Csáky-, a Meszlényiés az £7e/c-járáson 1944-ig félszilaj-pásztorkodás folyt. A Csáky-járás a Fehértó északnyugati partján terül el, egy része belenyúlik a tóba. A tó közepe táján egy farmëzsgye húzódik, s attól a Ficsér-dűlőn át a következő farmezsgyéig tart. Igaz, hogy a Ficséren túl is volt egy Csákynak 70 hold földje — Csáky Lajos azt az első világháború után vette —, de ez nem tartozott az ún. Csáky-járáshoz. A járáson egy gaztetejű szoba-konyha-kamrás pásztorlakás és egy szintén gaztetejű hodály állt. Mindkettő az 1950-es években pusztult el, csak a gulyáskút van még meg a Fehértó és a Ficsér-dűlő között. A kútnak nem volt rovása, lepallincsolták lefödték vastag deszkákkal és egy korláttal vették körül. Ebből ivott a pásztor is, pedig száraz ganét fújt bele a szél. A Csáky-járás a legsimább, a legjobb legelő, a másik kettő buckás, eres, vadszikes. A járások közül csak itt volt kevés szántó. Az egész szántó, vagy annak egy része a pásztor járandósága volt. A járást 1944-ig a Csákyak bírták. A legutóbbi időben a járás hat, egyesek szerint hét Csáky kezén volt. A Meszlényi-járást Meszli-járásnak is mondták, mint ahogyan a Meszlényieket röviden csak Meszüknek hívják. Ez a járás a N agykor öszt-út két oldalán terül el, s egy dülőközt foglal.el. A Meszlényi családé volt. A járáson egy kis tanya és egy nagy istálló volt, mindkettő cseréppel fedett. A tanya még áll, az istállót az 1930-as években elbontották, amikor a testvérek egymás közt osztozkodtak. Két nagy kútja volt: egy a tanyában, egy távolabb attól. A külső kút mellé a gulyás egy kis kunyhót készített, nem járt be éjszakára a tanyába. A gulya a kunyhó melletti álláson tanyázott. Még arra is emlékeznek, hogy a gulyás a kunyhóban a földre terített subán feküdt, a suba sarkán pedig a kutyája hevert. Azt tartották ugyanis, hogy a kutya összeszedi a subában a bolhákat. Az örökösök a járás egy részét az 1930-as években eladogatták s az eladott földön hat tanya épült. Az Elek-járás a Nagy- és Kisköröszt-út között terül el. Jóval kisebb, mint az előző kettő. A járás a pusztaszélen lakó három Eleké (Sándor, Mihály és Julianna) volt. Az 1940-es évektől Nagy Tóth Ferenc egyedül bírta. Régen a puszta-világból ottmaradt gazfedelű juhászlakás már régen nincs meg, helyébe egy cseréptetős kis tanyát építettek s egy nagy istállót, nagy akollal. Ezeket az 1950-es években bontották el, azóta nincs rajta épület. A Rossz-járás — amit Bank-földnek is hívtak —, a Fehértó déli partján terült el, s míg a bank bírta, gyöp volt. Major állt rajta cselédlakásokkal. A bank eladta és a tulajdonosok feltörték. A nagyobbik részt — a rossz legelőt — még a századforduló előtt kiparcellázták, az utolsó 210 hold földet 1905-ben adták el Hajdú Bálintnak. A jószágtartás még 1905 előtt megszűnt. A járásokon csak marha és kevés csikó legelészett. Egy-két öreg ló is bóklászott rajta, hogy a csikókat összetartsa. Régebben a Csáky-járáson juhászat is volt. Eleinte az Elek és a Csáky-járásokon csak a nemzetség jószágai legeltek, később a Csáky-járásba idegenek is bebújtak. A járásokra gulyásokat fogadtak, de megválogatták, hogy ki legyen a gulyás. Régen csak azt fogadták meg, akinek jószága volt. Nem egy számadónak 50—60 marhája volt. A bank is a 30 holdas Rácz Sándort fogadta meg számadó gulyásnak. Mivel a járásban a 153