Nagy Gyula: Parasztélet a vásárhelyi pusztán (A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 4. Békéscsaba, 1975)

A Puszta természetvédelmi területei - Hajdú Mihály: A Vásárhelyi-puszta helynevei - III. Helynévmutató

Csizmadija-t. : Valackaji-t. É. | 1712/6. [1774: Zsarkó barom kútja Szőllős közepén, a sáncz­tól délre. (SZEREMLEI: I, 27.)] | 1712/c. [1774: Laponyag-halom (SZEREMLEI: I, 27.); 1900: Zöldlaponyag-halom, Szöllősön, Komlós határán, 1750-ből említtetik. A földesúri nagy térkép szerint a Nagyhajlási-csárdától mintegy 500 ölnyi távolságban esett északkeletre, keresztút mentén. (I. m. I, 142.)],| 1713. Tatársánci-major É. Az állami gazdaság üzem­egysége. | 1714. [1774: Zsarkó ménes kútja, Szőllős délkeleti részén, a Nádas-halom és Laponyag-halom közt, északnyugotra. (SZEREMLEI: I, 27.)] | 1715. Mecséri-t. É. + | 1716. Vag-düllő Út. Egyik fele föl van szántva. | 1717. Bolla-t. É. | 1718. Bolla-guja-kut Kút. [ 1719. Tardoktor-t. É. | 1720. Tar Dezső-t. É. | 1721. Gyulamezeji-düllő Út. Gyulamező mellett halad el. | 1722. Lukács-t. É. | 1723. [1882: Szőllős (SZEREMLEI: I, 24. térk.); Hiv.: ~] Tanyasor, ebben: 1720—1735. | 1724. Tar Anti-t. É. | + 1725. Szente-t. É. | 1726. Cakó-t. : Cakó-kastéj : Cakó-major : Gazdasági-köszpont É. Állami gazdaság üzemegysége, valamikor a Szöllősi Állami Gazdaság központja volt. | 1727. Cse-t. [Cseh-t.] É. | 1728. Kertész Hor­vát-féle t. : Ká Horvát-t. É. | 1729. Határ-düllő Út. | 1730. Jankó-t. É. | 1731. Bekötő-düllő Út. | 1732. Fülöp-t. É. + | 1733. Kiráj-t. É. | 1734. Bor-t. É. | 1735. [1774: Nádas-halom (SZEREMLEI: I, 27.) 1900: Nádas-halom, Szőllős legkeletibb csúcsa, melyet Komlós és Kasza­pereg határvonalainak egybetalálkozása alkot. 1723. térk. OL. (I. m. I, 139.)] Az adat­közlők nem ismerték. III. Helynévmutató Az alábbi mutató tartalmazza az adattári rész minden egyes nevét és névelemét, tehát a névben szereplő közneveket is. (Például a Pósahalmi-széImalom névből külön található halmi, szélmalom és malom címszó is.) A neveket általában a mai köznyelvi és helyes­írási formában találja meg az olvasó, kivételt csak az úgynevezett történeti, a csupán írott forrásokban szereplő nevek képeznek, amelyeknek föllelt írásváltozatai betűhíven szerepel­nek itt is, de előttük + jelet alkalmazunk. (Pl. + Kwthus, + P. Tót-kutas, + Véres halom stb.) Egy részüket az élő népnyelvben nem sikerült megtalálni, vagy más formában élnek, esetleg máshová lokalizálták őket. A tanyanevekben előforduló ragadványneveket és becézett keresztneveket is a köznyelvi helyesírási formában közöljük a mutatóban. Itt is megjegyezzük, hogy ezek használata néhà az adatközlő és a névadó viszonyának függvénye, ezért ezekről külön címszavakat nem is adunk. A betűrendbe való soroláskor a teljes nevet, a rendszerint több szóból álló névtestet tekintettük egységnek, s a kötőjelektől, szóhatároktól függetlenül, az írott alak betűi alap­ján kerültek a nevek a megfelelő helyre. A név utáni szám illetve számok az adattár és a térképlap számaira egyaránt vonat­koznak. Ádász Ferenc tanyája 222 Ádász György-tanya 185/a Ádász-tanya 1409, 1420 Ady Endre utca 4 Ady Endre sor 91 Áfor 38 Áfor-telep 38 Ágoston-tanya 1093, 1488, 1570 Aklan-tanya 1190 Albert János-féle tanya 155 Albert-tanya 813 Ale-tanya 1709 Alkotmány utca 80 állatorvos 996 Állatorvosi-lakás 1371 Állomás 39, 87 áüomás 39, 52, 87, 534, 543, 1186, 1293 Állomás-dűlő 682 Ambrus János tanyája 528 Ambrus-tanya 764 Angyal-tanya 279 + Apácza-halom 610/b Apróhalmi-dűlő 217 Apró-halom 212, 213 100

Next

/
Thumbnails
Contents