A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

†Diószegi Vilmos: A tótkomlósiak hitvilága

emberi koponyából készült vizesedényből ihattak. Helyet kapott a halott ember és a temető a komlósiak gyógyító eljárásában is. Sőt az utóbbinak szerepe volt a szerelmi varázslásban is, mert mint látjuk sírokról hozott földdel teli zsebkendővel érintette meg a lány azt a legényt, akinek a szerelmét óhajtotta. Tehát nemcsak a születés rejti magában a halált, hanem az elmúlás is hozzájárul a születéshez. A földművelés hiedelmei A gazdálkodás egyes ágaihoz, akár a gyümölcsfákat, akár a gabonaféléket, akár a kapásokat tekintjük, szerfelett kevés hiedelem fűződik Komlóson. A gyümölcsfák terméséhez, nyeséséhez, valamint kivágásához, a gabonafélék vetési idejéhez, üszkösségéhez, a terméshez, továbbá az aratáshoz és csépléshez, a kapások vetéséhez, végül a terméséhez kapcsolódnak hiedelmek. A gyümölcsfa jó termését bizonyos tilalmak megtartásával igyekeztek biztosítani. Bizonyos időszakban nem volt szabad a gyümölcsfákkal foglalkozni. Pl. „Fekete vasárnap hetiben nem szabad a fa körül dolgozni. Különben nem lesz gyümölcs: lehull vagy elkukacosodik." — „Ha olyan nő pucolja a fát, akinek vérzése van, akkor a gyümölcs férges lesz." A jó gyümölcstermést nemcsak a tilalmak megtartásával, hanem mágikus cselekményekkel is igyekeztek biztosítani. „Karácsony estéjétől egészen újévig nem szabad a szemetet kivinni, hanem amit összesöpörnek a konyhába meg a szobába, azt egy kasba kell szedni. Oda gyűjtöttük a szemetet, aztán újév után a kertbe szórtuk; minden gyümölcsfa tövihez. Akkor nem hullik le a gyümölcs." „Amelyik fa nem terem, az alá döglött macskát kell leásni, akkor osztán másik évben annyi gyümölcs lesz rajta, hogy törik az ág alatta. Ezt kipróbáltam." A fák nyesésének is megvolt a maga előírt ideje. Ez részben a hónapoktól, részben a holdállástól függött. Diófát nem lehet, csak augusztusban nyesni, mert másként sír, folyik belőle a nedv. „A fát nem szoktam újholdkor nyesegetni." — A szőlőt sem jó metszeni vagy kacsolni újholdkor. Nemcsak a fák nyesésének, de a kivágásának is megvoltak a tiltott, illetve előírt időszakai. Ezek is részben a hónaptól, részben pedig a hold állásától függtek. Azt tartották, hogy a fát decemberben meg januárban lehet csak kivágni, mert ha máskor vágják ki, akkor elrohad. A fűzfavesszőt ha hamarább levágták mint október, akkor a szú belement. Abból kosarat fontak. A favágás ideje elsősorban a hold állásától függ. Az idevágó vélemények azonban korántsem egyöntetűek. Újholdkor nem szabad fát kivágni, mer szú lesz benne. „Mikor újhold van, nem jó a fákat kiszedni a földből, mert sokkal hamarébb rohad el, mint ha akkor szedték ki, amikor holdtölte van. Holdtöltekor szoktuk kiszedni a fákat, hogy ne rohadjon el, a cserebogár ne fészkeljen bele." — „A fát nem szabad teliholdkor kivágni, akkor kell, amikor fogyó hold van. Mert ha teliholdkor vágják ki, szú (crvoc) lesz benne." — „Az élő fát legjobb akkor kiszedetni, mikor a hold az utolsó negyediben van, mert azt állítja, hogy akkor az a fa tartósabb és nem szuvas. Mert ha első negyedében van a hold, akkor a fa hajtásnak indul, ilyenkor nem ajánlatos kivágni, mert nem alkalmas szerszámnak. A gabonafélék vetésekor tekintettel voltak a napra és a hold állására. „Pénteken ne fogjunk hozzá semmihez, csak más napon. Ha pénteken tudna csak vetni, akkor már csütörtökön vetett egy kicsit, hogy ne pénteken kezdje el. Folytatni már lehetett pénteken." — „A búzát Szt. Mihály hetében vetettük. Az a legjobb búza." — „Gabonát vetni a mérlegnapban a legjobb, mert akkor sok mázsa lesz." — „Újholdkor nem jó vetni, mert akkor nem nő a gabona. Az újhold után következő péntek után kell vetni, akkor ahogy nő a hold, úgy nő a gabona." A vetéssel kapcsolatos hiedelmek egy része a gabona üszkösödésével kapcsolatos. „Mikor lágy a föld, sár van, akkor nem jó vetni, mert üszköz lesz a gabona." — „A búzát esőbe 94