A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

†Diószegi Vilmos: A tótkomlósiak hitvilága

Nemcsak az újszülötthöz, hanem az anyához is kapcsolódtak tilalmak. Az asszonyt szülés után tisztátalannak tartották, azért amíg az avatásra a templomba nem ment, addig nem mehetett az utcára. Általában három hét múlva volt az avatás. De volt olyan asszony is, aki a hat hetet is kihúzta, mert Krisztus édesanyja is hat hétre ment a templomba. Amíg nem ment az anya a templomba, addig nem hozhatott vizet, mert a víz kukacos lett volna. Sok hiedelem fűződött a szoptatáshoz. Főleg a tej elapadásától tartottak. „Amikor a keresztanya elviszi a kisgyereket keresztelni, akkor leül a templomba a padra. Ha utána mások is be akarnak ülni a padba, a keresztanya ne húzódjék tovább, hanem maradjon a helyén, s aki később jött, az a másik végéről üljön be a padba. Mert ha a keresztanya to­vább ül a padba, akkor a gyermek anyjának elmegy a teje." A tej megőrzése céljából kü­lönböző tilalmakat kellett betartani; pl. nem szabad senkinek sem a gyermekágyas ágyára ülni, mert elviszi az anya tejét. Nem szabad az ablakon át beszélni az anyának, mert akkor sem lesz teje. A szoptatós anyának a táplálkozására is figyelemmel kell lennie. Nem ehe­tett hagymát, erős paprikát, mert érzik a tejen. Mások éppen a hagymaevést ajánlották, a szoptatós asszony egyen vereshagymát, sok teje lesz. A fáradt asszony teje ugyancsak ártott a kisgyereknek. ,,Ha az anya hazajön a mezei munkából, akkor ne szoptasson min­gyár, mert az a tej megárt a gyermeknek. Ha mindgyár szoptatja, akkor tegyen maga alá fésűt, vagy kést." Nemcsak az anya tejét védték különböző hiedelmek, hanem a kisgyermek álmát is. A kisgyermek fürdővizét este nem szabad kiönteni, mert akkor nem tud aludni. Már naple­mente után tilos kiönteni. A pelenkát éjjelre nem szabad az udvaron hagyni, mert nem tud a kicsi aludni. Ha valahol voltak a gyerekkel, és a pelenkákat ottfelejtették, akkor el kellett menni értük, mert a gyerek nem tudott volna másképp aludni. Ha valaki látogatóba ment az újszülötthöz, az is elvitte a kicsi álmát. Ezért mondogatták a vendégeknek; „üljön leg­alább egy kicsit, hogy a gyerek tudjon aludni". Számos tilalom is élt a kisgyerekkel kapcsolatban ezek célját gyakran már nem is tudták. A kisgyerek pelenkáját nem szabad mángorolni, hanem csak vasalni, mert akkor töri a testét. A gyerek haját egyéves koráig nem szabad levágni, az nem jó. Az újszülöttet, amíg nincs megkeresztelve, nem szabad még a konyhába se kivinni. Nem jó a gyerek kör­mit ollóval levágni, inkább le kell rágni. A kisgyermek testi és szellemi fejlődését mágikus cselekményekkel is igyekeztek biz­tosítani. Ha valahová először vitték az újszülöttet, akkor a gazdasszony egy kis kenyeret adott neki, a kennyérrel megveregette a kicsi arcát, s odaadta az anyának. Az anya a gye­rek feje alá tette a bölcsőbe, hogy olyan legyen, mint a kenyér. Amikor a gyermeket elő­ször fürdették meg, akkor ócska inget adtak rá, hogy tudjon gondolkozni (ze Ы sa vedelő trápif). A komlósiak körében élt a cserélt gyerek (carovanvo) hiedelme is. „Mikor én ágyba feküttem, este egy nagy kéz nyomkodta a dunyhát; kereste a kicsit. Ezért a fejem alá ma­terina dúska füvet tettek, hogy a boszorka oda ne menjen." — ,,Az asszonynak nyolc napig nem szabad a szobából kimennie és lámpafénynél kell aludnia, meg mindig maferina dúska füvet kell tartania a feje alatt, akkor nem tudja a boszorkány kicserélni a gyereket. Az a fű tudatja az anyával, ha jön a boszorkány. Az olyan ébresztőfű." — ,,A gyerekágyas asszonynak hat vasárnap feküdnie kellett. Feküdt, vagy ült, nem volt szabad kimennie a szobából, és a lámpa mindig égett éjszaka, nehogy a gyereket kicseréljék. A gyerek, amíg meg nem keresztelték, az anya mellett volt, csak keresztelés után tették a bölcsőbe." „A régi bábák azt mondták az asszonynak, hogy harmadnapra keresztelni kell, mert ha nem, akkor lehet, hogy elcserélik a gyereket." „Rocskárnénak született egy kislánya, olyan idős volt az asszony, mint én. Nem volt a gyerek mellett senki sem, aztán azt mondták, hogy kicserélték. Olyan csúnya lett. Mikor már öt vagy hathónapos lehetett, akkor főztek egy lábas kását, köcsögbe tették, aztán a kislányt a konyhába sarokba ültették, odaadták a 82

Next

/
Thumbnails
Contents