A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)
†Diószegi Vilmos: A tótkomlósiak hitvilága
Ez a természetfeletti lény azonban a komlósiak hiedelme szerint nem csak hasznos, de terhes is. „Azt a bôzikoi a gazdája táplálta: a melléből szoptatta". A gazda és szolgájának viszonya korántsem ilyen gyermeki. Ha a bôzik tyúk, akkor az emberé, ha kakas, akkor az asszonyé, és azzal úgy él, mint a férfi a feleségével, vagy az asszony a férjével. Ha megharagszik a gazdájára, akkor meg is fojtja, mert annak nagy ereje van. — Ezek után érthető, ha a gazda igyekszik megszabadulni szolgájától. Egyesek szerint ez igen egyszerű: amikor már a gazdaságot telehordta és a gazdája megunta, hogy őt még mindig kínozza, akkor vagy elzavarta, vagy agyonütötte. A kis fekete tyúktól azonban nem mindig ilyen könnyű volt megszabadulni, legalábbis az alábbi történet erről tanúskodik: „Egy asszonynak bôzikja, volt, aztán azt parancsolta: hozzál 100 tojást. Hozta is, csakhogy rossz helyre tette és a tojás eltört. Megharagudott ezért az asszony és el akarta adni, a bôzik azonban mindig felment a háztetőre és ott csúfolta az asszonyt. Az asszony aztán azt mondta neki, hogy hozzon egy fazék tejfölt. El is hozta, de nem tudta a konyhába betenni, ezért csak eresz alá tette az ajtóhoz. Ott pedig a kutya vagy a macska felborította és megette. Az asszony megint megharagudott, hogy nem neki, hanem a kutyának hozta. Akkor elvitte, hogy eladja a bőzikot. El is adta, mert senki sem tudta, hogy a bôzik az. Eladta, de másnapra megint visszajött, aztán kiabálta neki : itt vagyok, itt vagyok, nem megyek sehova, a tied vagyok! (tu som, tu som, ne pojdem nigde, tvoja som). Akkor az asszony agyon akarta ütni, hogy ne kiabáljon többet, de nem tudta agyoncsapni. Nem tudott tőle megszabadulni. A házát is eladta, hogy megszabaduljon tőle, de még sen tudott megszabadulni, mert a bôzik utána ment." Csellel azonban túl lehet járni az állandóan a gazdája után járó bôzikon: „Ez állandóan utána járt és mindig azzal ostromolta a gazdáját: mit hozzak, mithozzak? (со donesjem, со donesjem?). Sokáig így tartott, úgyhogy a végén már megunta az illető, akkor adott neki egy rostát, hogy vizet hozzon benne. így megszabadult tőle, mert nem tudott vizet hozni, üres kézzel pedig nem akart visszatérni." A komlósiak szerint a bôzikhoz hasonló a zmok is. „A zmok is olyanféle volt mint a bôzik, az is hordott mindent." — „Egy jómódú asszonynak zmokja. volt, azért volt gazdag". A zmok neve szólásokban is gyakori: a gyerek, ha lassan megy és keres valamit, arra mondják: úgy megy mint a zmok (ide, ako zmok). Arra is mondták, aki mondig hordott a hátán valamit. „Na ez is olyan, hord mindent, mint a zmok. Összeszed mindent, amit talál ; azt mind felszedte és hazahozta. Akkor mondták: az a zmok megint felszedte és hazahozta. Olyan emberre mondták, aki mindig vitt magával valamit, valamit vitt haza." A zmok megszerzésének körülményei azonosak a bôzikéval. Fekete tyúknak a tojását vatta közé kell tenni és a hónalj alatt kell hordani három hétig, amíg ki nem kel. Amikor kikel, három napig kell dédelgetni, nevelni, hogy megerősödjék. Azután a zmok mindent teljesíteni tud, amit csak parancsolnak neki. A zmok is csirke, mégpedig olyan csirke, amely elhanyagolt. Ezt a képzetet tükrözi nyilván ez a mondás : úgy megázott, mint a zmok. Úgy látszik, hogy a kétféle természetfeletti lény között a nagy hasonlóság ellenére különbségeket is találunk : a zmok nappal is tudta hozni a pénzt, nemcsak éjjel, mint a bôzik. Mások véleménye szerint, amíg a bôzik pénzt, addig a zmok inkább csak krumplit hordott : „a zmok krumplit szokott hordani leginkább. Ha valakinek van olyan parcellája, amin krumpli terem, jó sok krumpli, és ha van olyan ember, akinek nem terem, akkor azt megparancsolja a zmoknak, hogy hordja el a krumplit onnan." — A zmoknak a bôzikk&i szemben őrző funkciója is volt. „Volt egy asszony, nem tudom, tán három menyecskéjük volt. Mikor az anyós elment valahová, akkor nem volt szabad nekik enni, mindenre vigyázott az a zmok. Mert, ha ha enni akartak, akkor az a zmok már ott volt és nem engedte nekik, hogy hozzányúljanak. Azért volt ez így, mert az asszony megparancsolta a zmoknak, hogy vigyázzon, a menyecskék semmihez se nyúljanak." 5* 61