A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)
Tábori György: Tótkomlós állattartása
növendék és hízóállatok javára történik az igás állatokkal szemben. 13 A változás másik figyelemre méltó momentuma az állatfajták kicserélődése. Ugyanis a régi, ndegtartasra alkalmas fajtákat felváltották az értékesebb, de kényesebb fajtákkal. Az új fajták elterjedésével és meghonosodásával átalakultak a jószágtartás épületei, megváltozott az állatok gondozása és mindennapi ellátása is. 14 Az új gazdasági ág, a gabonatermesztés szoros kapcsolatban van az állattenyésztéssel. Nem egyszerű kiegészítői egymásnak, hanem kölcsönösen meghatározzák egymást. A termények az emberi szükségletek kielégítésével és az állatállomány ellátásával értékesülnek, a föld megmunkálásához viszont igásállatra, a föld termőerejének biztosítására pedig állati trágyára van szükség. 15 A megváltozott piacviszonyok egyre nagyobb gabonafelhozatalt vártak. A paraszti gazdálkodás célja az lett, hogy ezeken a piacokon minél több gabonát és terményt értékesíthessen. Ezt azonban csak korszerű és alapos agrotechnikai műveléssel lehetett elérni. Ahhoz, hogy minél jobban megművelhessék a földet, sok, jó erőben levő és bármikor munkába állítható jószágra volt szükség. Természetesen a félszilaj tartás nem elégítette ki ezeket a követelményeket, ezért a gazdák áttértek a mindezt biztosító belterjes, ísSzín szarvasmarhák részére, kisparaszti gazdaságban Provizórna stajna pre hovädzi dobytok v malorol'níckom gazdovstve Schuppen für Rinder bei einem Kleinbauern tállós állattartásra. Addig maga az állat volt az érték, most már a munkája is, amellyel a parasztember megkönnyítette a szántást, a vetést, az aratást és más nehéz paraszti munkát. A jószág, mint érték, természetesen nem szűnt meg, sőt értékében emelkedett, mert munkájában segítőtársa lett az embernek. 269