A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Koppány János: Tótkomlósi gyermekjátékok sárral, földdel

24 Gajdács, 373—374. 25 Gajdács, 275. 28 Gajdács, 264. 27 Gajdács, 352. 28 Régebben, vagy hatvan évvel ezelőtt majd minden utcában deszkapallók voltak a járdán, forgalmasabb helyeken kettős pallók. 29 Például a Földvári utca egyik szakasza. 30 Jankó írja a komlósi viseletről, hogy a nők viselete nem tarka (mint a vásárhelyieké), hanem a felföld komorságát, protestáns egyszerűségét árulja el (Jankó, 24). 31 Jankó, 20—21. 32 Gajdács, 319. 33 Jankó, 8. 34 Gajdács, 258. 35 Gajdács, 13. 36 Gajdács, 283. 37 Gajdács, 251. 38 Gajdács, 322. 39 Gajdács, 284. 10 Gajdács, 244. 41 Gajdács, 377'. 42 Gajdács írja, hogy minden háznál van virágos kert. (Gajdács, 248). 43 Az utcákon is vannak gémeskutak, ezek a községé. Kb. tíz szivattyús kút van a faluban, a vízellátásban azonban a legfontosabbak az artézi kutak, ezek közt első helyen áll a strand mel letti artézi kút 44 Gajdács, 111. 45 Gajdács, 253. 46 Jankó, 20. 47 Gajdács, 57. 48 Gajdács, 58. 48 Gajdács, 282—283. 50 Gajdács, 319. 81 Gajdács, 297—298. 52 Gajdács, 321—322. 53 A rendezett WC-re több példát találhatunk a faluban pl. egy kétfülkés deszkabódé, aminek felső szellőzőnyílását művészi S betűformára fűrészelték deszkából (Lenin utca 13. szám). 54 Györffy, Magyar Falu, Magyar Ház. 101. 55 Gajdács, 111. 56 Gajdács, 233—234. 57 Miskolczy—Vargha L.,A Nagykunság vidék népének építészete. Bpest. 1943. 58 Imrényi Szabó /., Öreg udvarházak, régi kúriák és paraszt házak Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegyében. Bpest. 1944. 59 Nyárády M., A Nyírség nemesházai. Népr. Ért. 1935. 46—58. 611 Kovács Gy., Makó város építészete a XVIlI-ik század közepétől a XIX-ik század közepéig. Csanád vármegyei Könyvtár, 17. Makó, 1929. 61 Achim К., Ősi tornácos ház Békéscsabán. Tér és Forma. 1941, 29. — Banner J., A békési magyarság népi építkezése. Népr. Ért. 1911. 129—143. — Barabás J., Népi építkezés Hódmezővásárhelyen a XVIII. században. Ethnographia, 1954. 466—484. — Bartucz L., Adatok a Nagy Magyar Alföld népi építkezéséhez. Népr. Ert. 1910. 32—55. — Bátky Zs., Boglyakemencealakú gabonások és egyéb építmények a Nagyalföldről. Népr. Ért. 1903. 311—317. — Ebner S., Kaminkéményes konyhák Bugyi, Sári, Dabas, és Gyón pestmegyei községekben. Népr. Ért. 1927 155—160. — Erdei F., A makói városi és tanyai parasztház. Tér és Forma, 1937. 174—176. — Cs. Sebestyén K,. Szegedi napsugárdíszes házvégek. Néprt Ér.. 1904. 268—276. — Cs. Sebestyén K., A Szegedvidéki parasztház és az alföldi magyar háztípus. Népünk és Nyelvünk (Szeged). 1933. 59—69. — Cs. Sebestyén K., Új háztípus a magyar Alföldön. Népünk és Nyelvünk. 1939. 121—126. — Vargha L., Boglyakemencealakú baromfiólak az Alföldön. Népr. Ért. 1940. 345—360. 62 Már Fényes Elek megdicséri a múlt század derekán Csaba építkezését :— „1923 ház, melyek nagyrészt csinos Ízléssel, kőkeménnyel épültek." — Ugyanakkor Békésszentandrásról így írt: — „A helység rendetlenül van épülve, utcái szűkek, házai szerteszéjjel és szegény készületűek" — (Fényes E., Magyarország geographiai szótára... Pest, 1851). 63 Térés Forma, 1941. 29. 64 Banner szerint a Csabáról kiköltözött szlovákok Békésen is megtartották a maguk sajátos építkezésmódjukat, a padlásfalat kihozták három oszloppal az utcára és ott és egy kis előteret hagytak, amelyet hol alacsonyabb, hol magasabb léckerítéssel választottak el az utcától. Ezt a békésiek 206