A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Koppány János: Tótkomlósi gyermekjátékok sárral, földdel

A tető gang feletti része is újabb, kb. huszonöt éves. Eredetileg nádfedeles ház volt, de vil­lámcsapástól leégett, utána fedték be cseréppel. Szabadkéménye azonban még régi, hasonló­képpen a szép, tetején cserépvázát hordó külső kémény. A gang szélén tizenegy faláb tartja a tetőszerkezetet. A gang műlapokkal kirakott, a szélén a faoszlopoknál egy sor téglával. A ház végéhez 1928-ban kis konyhát és szobát építettek, az utóbbi kemencével, a konyha előtt kis fedett tornáccal. Igazában a két öreg csak ezt a nyári konyhát és a kis szobát hasz­nálja, a hosszú, hatalmas épület különben teljesen kihasználatlan, lakatlan. A nyári konyha előtti kis fedett tornác az igazi színtere a falusi gazdálkodásnak, itt van felállítva a szövő­szék, itt készítik elő az állatnak az eleséget. Az udvar, ahhoz képest, hogy vagyonos nagygazdáé, meglehetősen kicsiny, szűk. Közepe téglából van kirakva, két oldalán veteményes és virágoskert, néhány gyümölcs­fával. A ház eresze mentén felfuttatott szőlő. A kis kerteket dróthálós kerítés választja el a hátsó udvartól. Az udvar teljesen begyepesedett, arra utalva, hogy a gazdasági viszonyok változásával alig használják. Kis istállójában jelenleg két birka van csupán. Az udvarban különálló épület a gabonás. 557X 190 cm alapterületű, fatalpakon álló, favázas, sövényfona­tú és besározott, fehérre meszelt, 13 cm falvastagságú épület, középen ajtóval, a teteje cserép. Belvilága 170 cm magas. A ház mindig a Sovány családé volt, annak örököséé ma is. A fiatalabb fiú és apja a legtöbbször a tanyájukon tartózkodik, míg a fiú felesége és anyósa meglehetősen sűrű meg­szakításokkal a faluban, ahol a fiatal pár gyermeke is az iskolába jár. Cselédet most nem tartanak, ezért sűrűn utaznak a falu és a tanya közt. Tanya A tanyák kialakulása a településtörténettel áll összefüggésben. A XVIII. század vége­felé már megszaporodhattak a tanyák, mert a Josephinische Aufnahme idetartozó térképén a határban hetvenegy szállás számlálható meg Tótkomlós környékén. 54 1846-ban a komlósi lakosoknak tulajdon tanyaházaik vannak. 55 idővel a tanyák száma megnövekedett, 1930-ban 1443 a tanyai lakosok száma. 1945 óta azonban átalakult a tanyavilág, a megváltozott gaz­dasági rendszernek megfelelően sok tanyát lebontottak. Figyeljünk meg futólagosan néhány közeli komlósi tanyát! Az Orbán-tanya a falutól egy kilométerre fekszik. A lakóépület szobájának szépen bar­nított mestergerendáján hosszú szlovák felirat, hasonlóan a falubeli épületekhez. (A felirat: Lehoczky György, 1877, stb.) A szoba ablaka meglehetősen kicsiny (50X60 cm), ajtajának madzagra járó fakilincse van. A konyha sarkában szabadkémény (kamin), a konyha pad­lásolt. Jelenlegi gazdája e tanyaépületet a tsz-től kapta cserében tanyájáért, mert azt a tsz, mint útban levő épületet, a szoba—konyha kivételével lebontotta. Az itt leírt tanyaépület meglehetősen elhanyagolt, rendetlen. A Machán-tanya a falutól kb. két kilométerre esik, a szoba—konyha—kamra része 18 m hosszú, ehhez csatlakozik az — eredetileg cjena, — most istálló. A konyha szabad­kéményes. Több gazdasági épület. Igen rendetlen, piszkos az egész telep. A volt Fábry János, most a Haladás Tsz tanyája kb. egy kilométerre esik a falutól. A lakóház vályogtégla falú, a szoba mennyezete a falusi házhoz hasonló, de annál egysze­rűbb, a mestergerendája sem hornyolt. Szabadkéményes konyha, istállók, górék stb. tar­toznak hozzá. Szintén igen elhanyagolt, piszkos. Roszkos István tanyája a Szikes mezőn. Bekerített léckerítéses része 26X33 méter, a főépület szoba—konyha—kamra—lóistálló—tehénistálló—kocsiszín—tehén istálló tagozású, előtte lószerszámtartó kamrával. Gangja tégla padozatú. Melléképületei: nyári istálló, 202

Next

/
Thumbnails
Contents