A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Manga János: Szokások Tótkomlóson

Kislány korából emlékszik arra, hogy a lakodalomban egy férfi felöltözött papnak, fehér szoknyát vett magára, nyakába fekete maslit tett, egy trágyadarabot tartott a kezében, az volt a biblia, és abból prédikált. Eléje vezettek egy embert, akiről azt állították, hogy nagyon bűnös, neki prédikált a pap. A bűnös arca pokróccal volt letakarva, öreg guba volt rajta s a fején a pokróc, alatta egy cserépfazék. A prédikáció után a pap megkérdezte tőle, hogy kivégzése előtt iszik-e még egy kis pálinkát. A bűnös halkan nyögte, hogy igen. Amikor megitta a pálinkát, fejéről lehúzták a pokrócot és közölték vele, hogy utoljára ivott, most már kivégzik őt. A kivégzés úgy történt, hogy a pap egy mángorlóval leütötte a bűnös fejéről a cserépfazekat.

30 Erre a bűnös összerogyott, majd a férfiak ráfektették egy padra, kivitték az udvarra, s ott a padról a földre ejtették. Erre felugrott, levetette magáról a subát, beszaladt a szobába és táncolt. A vendégek pedig nevetve kiabálták : itt a halott, itt a halott. A lakodalomban kecskét is készítettek. Valamelyik férfi négykézláb állt, fejére kosszarvat kötöttek, és letakarták fehér szoknyával. Fehért kendőből volt a farka, nyakába csengőt akasztottak. Kötélen vezették be a lakodalmi sátorba, s a vendégek alkudoztak rá, miközben nézgették, van-e jó tőgye. Egyik a másikra ígért, a kecske közben pedig nagyokat rúgott. A kecskét végül is eladták, és a vételárán italt vásároltak. Abban az időben a lakodalom másnapján reggel, hét-nyolc óra tájban azok a férfiak, akik még kitartottak, elmentek összeszedni azokat, akik már hazamentek. Amikor összeterelték őket, kötelet csavartak a derekukra, az első nyakába kolompot kötöttek, s mint a csordát, ostorral hajtották őket vissza a lakodalmas házhoz, ahol tovább folyt a mulatság. Körülbelül 50—60 évvel ezelőtt még szokásban volt, hogy a lakodalmat követő vasárnapon a menyasszony szülei ebédre mentek a vőlegény, illetve az új férj szüleinek házához. Ajándékul egy sült tyúkot és süteményt vittek magukkal. A következő vasárnap pedig az új férj szülei és az új házasok egyenesen a templomból mentek az új menyecske szüleihez ebédre.

31 Ezek szintén sült tyúkot és süteményt vittek ajándékba. Ez a szokás az első világháború után elmaradt. Adamik Pálné 66 éves asszony (férje gépész volt) elmondotta, hogy az ő lakodalma három napig tartott. Az esküvő csütörtökön délután volt, de szerdán már gyülekeztek a legközelebbi rokonok, szerdán hozták a tyúkokat, a kalácsokat. Az esküvőt követő napon ismét összegyűltek a vendégek. A férjével való megismerkedésről, a jegyváltásról, a kézfogóról, a lakodalomról így számol be: ,,A férjemmel a munkában ismerkedtem meg. A gépnél voltunk dolgozni, ő mint gépész volt ott és így ismerkedtünk meg. A férjemnek szülei nem voltak, neki csak nagynénje volt, aztán az jött el megkérni. Aztán a kézfogóra is ő jött. Akkor olyan jegyváltás nem volt, hanem csak kézfogó volt. Hozott 5 koronát, abban az időben a kézfogáskor mindég pénzt is tettek a lány markába. Akkor mondták meg a kérőnek, hogy hozzá adják-e a legényhez a lányt. Ezután a vőlegény már járt a lányos házhoz. A kézfogón nálunk nem volt semmi, mi azt nem csináltuk. Máshol olyankor szoktak vinni ennivalót, csörögét, kalácsot, vagy valami más tésztaféléket. Mostanában a jegyvátlás és kézfogó egy, mert mostanában egyszerre kérik meg a lányt is, mert aztán a jegyváltást is megteszik, de mikor még én lány voltam, akkor nem volt úgy, akkor még jegygyűrűk sem voltak, akkor még jegygyűrűt sem adtak." „Az esküvőnk november 21-én volt, délután két órakor. A jobb gazdáknál reggel volt az esküvő, nyolc órakor. Az esküvő előtt a vőlegény a násznépével elment a menyasszonyért, akkor aztán elmentek a templomba. A menetet egy darabon elkísérték a menyasszony vendégei is. Az esküvő után, ha a lakodalom a háznál volt, akkor a vendégek oda jöttek vissza. Minálunk még sátor volt, akkor ide jöttek vissza a vendégek, itt tartottuk a lakodalmat. Ahol pedig a kocsmában tartották a lakodalmat, ott a vendégek a templomból egyenesen odamentek. Mi a vőlegényes házhoz mentünk, a mi házunkhoz csak a mi rokonaink mentek. Mind a két helyen fúvós zenészek muzsikáltak, akkor két banda volt. Mikor 18