A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Koppány János: Tótkomlósi gyermekjátékok sárral, földdel

mint akármilyen tótkomlósi átlagos parasztház, az utca felől egy földes padozatú, mestergerendás szobával (a mestergerendán: BOGÁR MÁRTONY1883 felirat), a szobában szépen festett sarokpaddal („Kelés 1894"), majd konyhával, az utóbbi szobának alakítva. Az eredeti, 1883-ból származó ház eddig tart, a további részt 1895-ben építették fazekasműhelynek (építette Kelés Márton fazekas). Itt először egy pitvar féle helyiségbe lépünk, amiből három ajtó nyílik. A baloldali a szárító helyiségbe, a két mellső közül az egyik a fűtő részbe (ahonnan fűtik a szárító-és a fazekaskemencéket), a másik a fazekaskemencéhez vezet. A fűtő rész és a fazekaskemence fölé szabadkémény borul. A szárítóban áll a lépcsőzetes oldalú, 235 cm magas szárítókemence. A községben volt három községi szárazmalom, de ezeket már rég lebontották, emléküket őrzi az Olajmalmi utca név. Az egyházi olaj- és kásamalom 1777-ben épült, de többet ezekről nem tudunk.

46 A ház gondozása, őrzése A ház gondozása, javítása, tisztítása Igen gondozzák, javítják, tisztítják a házakat, így gyakran látunk létrákkal — úgyszólván ostromlott várhoz hasonlóan — megszállt épületet, amint asszonyok tisztogatják, súrolják, kefélik, kijavítják a falakat. A fal tapasztására az alábbit használják: földet, lóganéjt vízzel kevernek, és hogy hamarébb száradjon, kis meszet adnak hozzá. Fél óráig gyúrják, majd ezzel tapasztják a falat. Földes padozatot ugyanezzel tapasztanak, de ehhez jó erős lóganéjt kevernek. Mindez az asszonyok dolga, ámbár férfiak is tapasztanak, de ők a lóganéj helyett inkább pelyvás sárral dolgoznak. A ház őrzése, a falu biztonsága A házat, a falut elsősorban a tűzvésztől kellett megóvni. Már korán intézkedések történtek, így 1818-ban uradalmi rendeletet adnak ki, melyben megtiltják a komlósiaknak, hogy utcán, takarmány körül pipázzanak.

47 Ügyelnek a kémények rendjére, s ugyanaz a rendelet „A házas gazdákat, gazdasszonyokat, különösen a kováts és Lakatos mestereket a Ház és Műhely kéményeinek jó karbani tartására emlékeztessék. Akik pedig a Házaikon rossz kéményeket tartanak, azoknak a kéményei le rontani büntetésül rendeltessen."

48 1836-ban Komlós egyharmadát tűzvész pusztítja el, négyszáz ház megy akkor tönkre. Azóta azonban alig fordul elő, hogy egy háznál több leégjen, mert a lakosság éber, jól vigyáz, és tűzoltó felszerelésük is megfelelő. A tűzre különben a harangozok is ügyelnek. 49 Gajdács úgy írja, hogy az udvarokban levő keresztépületekről kiinduló tűz hamar továbbterjed, és ezért különösen veszélyes.

50 Régebben négy-négy ember ment sorban éjjeliőrnek. Ebből a régi szervezetből a XIX. század végén a lándzsások maradtak meg, minden tizedben egy-egy, összesen öten, akik felett az utcakapitány tartott felügyeletet. Az éjjeliőrök télen (Mihálytól Györgyig) este nyolc órától reggel négy óráig, nyáron este kilenctől reggel háromig utcáról utcára fel és alá jártak, s minden órában fújtak. Ebből természetesen nemcsak a nép tudta, hogy őrködnek vagyonára, hanem a tolvaj is jól értesült az éjjeliőr pillanatnyi tartózkodási helyéről. Az Orosházi Múzeum két tótkomlósi éjjeliőr-dárdát őriz. Megszokott forma, 146, illetve 168 cm hosszú nyéllel, az egyik nyele vashegyű végződésű. 1882-ben csendőrőrs létesült Komlóson, hat emberrel, 1888-ban újraszervezték a rendőrséget, a létszám öt fő volt. 51 167