A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Koppány János: Tótkomlósi gyermekjátékok sárral, földdel

A kemence szerepe, funkciója Fűtés. Fűtőanyag elsősorban a kukoricaszár, de használják a búzaszalmát, a kukoricacsutkát is (fával csak a pék és a „sparhettesek" fűtenek). A kukoricaszárat és egyéb fűtőanyagot kötélben, kosárban hozzák be. Télen reggel három kévét tesznek be, ha nagy hideg van, öt kévét, ez a mennyiség elég egy napra. Máskor, kemény hideg esetén, reggel három kévét, délután meg két kévét tesznek be. Sokak szerint a legjobb fűtőanyag a kukoricaszár, amit kévébe kötnek (ízik, zetke), reggel egyszerre kifűtik a kemencét négy-öt kévével. Egy óra alatt kifűlik a kemence. 1956-ban egy kéve ára 1 Ft. volt. Csak a kukoricaszárat használják fűtésre, a kukorica levelét a tehén, a ló eszi meg. A kukoricaszárat kúpba (кора) rakják az udvar valamelyik részében, ennek fele takarmány, fele a tüzelő. Kenyérsütés. Minden héten egy sütésre kilenc-tíz (öt-hét kilós) kenyeret sütöttek a kemencében, amikor még nagy volt a család. A sütéshez kilenc-tizenegy kukoricaszárcsomó kell. Külön a kenyérsütéshez már előre egy kocsira való kukoricaszárat készítenek el csomókba. A kemence forróságát úgy próbálják ki, hogy a szénvonóval (ohrablo) meghúzogatják a kemence alját: ha jól szikrázik, akkor már lehet a kenyeret berakni. Egyéb sütés. A kemencében sütik húsvétkor, ünnepkor, aratáskor a kalácsot, névnapkor a pogácsát, a kiflit, disznótorkor a hurkát, a kolbászt. Főzés. Télen nemcsak fűtésre használják a kemencét, hanem ebben főzik meg a levest, az ebédet is. Van olyan fazék, amiben mindent elkészítenek, majd bedugják a kemencébe, két óra alatt kész, sokkal ízletesebben fő, mint a tűzhelyen. Három-négy kéve kukoricaszár elég az ebéd főzéséhez, megfő a kemencében minden, csak épp a szén vonóval összevonják a kukoricaszárt. Pörnye nincsen. Ha a kemencében főznek, a rántást a kolbászzsírból csinálják, és a hozzá valót mind egyszerre teszik be az edénybe. A kemencében való főzésnél vigyázni kell, hogy száraz fűtőanyaggal fűtsenek, mert a nedves fűtőanyagtól füstös szaga lesz az ételnek. Van étel, amit nem lehet a kemencében főzni, ezt tűzhelyen melegítik. A kemencében télen reggel krumplit is süthetnek. Még ma is akad, aki cserépedényben főz a kemencében. Régebben így főztek cserépedényben a tűzhelyen. Gy ümölcsaszalás-hoz három-négy ízik kéve kell. Előzőleg meg lehet sütni a könnyebb tésztát, utána a kemencében aszalni lehet. Dunstra a befőttes üveget is a meleg kemencébe dugják. Gyógyítás. Gyógyításra úgy használták a kemencét, hogy reggeli fűtés esetén negyedfél órára a kemencébe bújtatták a rühös, reumás beteget : a meleg jól kiizzasztotta. Ajtó, kapu, kerítés A konyha, a kamra keményfa, egyszárnyú ajtaja előtt gyakori a lécajtó (sránke). Faragásuk meglehetősen változatos, gazdag, úgyszólván két egyezőt sem lehet találni a faluban (pl. Lenin utca 13. sz., Borsziget u. 17. sz.). Ritkábban található a kétcsuklós, kétosztatú, a fal szögletének formáját követő lécajtó (pl. Álmos utca 2. sz. ház), az utóbbi 114 cm magas, 93 cm széles. Változatos formájúak a deszkakapuk, többnél fent és lent barokkos díszítést találhatunk, ahogy a hozzájuk tartozó deszkakerítéseken is. A kapuláb téglapillér lehet. A belsőségeket, udvarokat gondosan elkerítik, az utca felé a kezdetlegesebb sárkerítés vagy a jobbmódú házaknál deszkakerítés zárja le a belsőséget, míg a szomszédok közt meglehetősen változatos kerítésformákat láthatunk. Sárkerítés még néhány helyen látható: a két métert nem szokta magasságban meghaladni, tapasztott sár a fala, míg a fedése nádréteg, felül törekes sárral befedve. 11 161