A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Koppány János: Tótkomlósi gyermekjátékok sárral, földdel

Falépítkezési technikák Rakott fal Először is sárszűrt csinálnak, 20—30 kocsi földet is összehordanak, a földet törekkel, apró szalmával lehintik, lelocsolják, négy lóval összetapostatják, majd villával megfordítják, és a lovakkal ismét összetapostatják. Közben egy ember folyton locsolja, vízzel fecskendezi. Építkezéskor ebből a sárból görögdinnye nagyságú gombócokat formálnak, és ebből építik a ház falát, szabadon deszkakalodák igénybevétele nélkül. Az ilyen ház kiszáradva igen kemény, még a vasszeget sem lehet beleverni. Állítólag a faluban ilyen falú ház még akad a Dózsa utcában. Döngölt fal, tömés Ezt a technikát ma is gyakorolják, a „faltömő" Zsidó Andrásnak állandó foglalkozása a házépítés, apja is már faltömő volt. Bandája hét tagból áll, 12 nap alatt elkészítenek egy átlagos méretű házat. Tíz év alatt bandája kb. harminc döngölt falú házat épített a faluban. A házépítésre tanulságos egy mai eset, Takács Pál házának építése a Bocskai István utcában. Az építtetőnek bontási anyagot adott a tsz egy lebontott tanyaépületből. Házát az építtető tervezte még pedig először hosszúkás, parasztház formában, 5X12 méter alapterülettel, utóbb azonban négyzet alakúra gondolta 12X9 méter alapterülettel, tehát modern, városi lakóház mintájára, A költségek számítgatásánál először vályogtéglára gondolt: a tervezett házhoz 12 000 vályogtégla szükséges, aminek az ára 6000 Ft (1956-ban), az építés helyére való szállítás 1000 Ft, a kőmívesmunka 4000 Ft. Ennyi pénze azonban nem lévén, a döngölt (vert) falat (vibijaní múr) választotta, aminek négyzetmétere 30 Ft, így a vert fal felépítése kb. 8500 Ft-ba került. A ház alapozása a következőképpen történik: az alapnak megfelelően 130 cm mély árkot ásnak, és ebben 100 cm magasságban a földet visszahányva jól ledöngölik, majd erre 80 cm magas téglaalapfalat raknak. A téglaalapozásból tehát 30 cm a föld színe alá esik, 50 cm föléje emelkedik. A téglaalapba két sor szigetelést (kátránypapírt vagy ennek híján egy sukkra nádat) tesznek, építenek be. A belső helyiségek padozatát 50 cm magasra feltöltik. A falazáshoz a földet a helyszínen termelik ki, sokan a kevert földet tartják jónak, vagyis a fekete, szürke, sárga agyag keverékét. Ezután kezdődik a falak emelése, döngölése két deszka között, rétegesen. A deszkákat vaspálcák (kalodák, jármo) tartják össze. Egyszerre 30 cm vastag, 30 cm széles falrészt döngölnek meg a bunkós végű verővel (kijana). Háromszor megtömik, jól ledöngölik, a réteg tetejére töreket szórnak, nehogy a föld a döngölőhöz tapadjon. A deszka fele szélességének (vagyis 15 cm vastagságnak) megfelelően gallyat vagy nádat, rőzsét, szőlővenyigét tesznek a földre. Ahol két döngölt réteg találkozik, ott a szélhez szalmát helyeznek, nehogy kihulljon a föld. E szalmarétegek jól láthatók a fal külső részén is, és így azonnal felismerhető a döngölt fal. Döngölés közben állandóan locsolnak, nedvesítik a földet. A falépítés közben nem várnak, mert ahogy körülmentek a falakon, a döngölt fal, különösen nagy melegben, már ki is szárad. így emelik a falakat 290—300 cm magasságra. A sarkoknál a falba minden deszkának megfelelően egy-egy 2—3 méter hosszú botfát erősítenek, hogy jobban tartson. Vályog A vályogot a cigányok vetik főleg, kinn a faluszélen, egy nagyobb állóvíz közelében. A földet törekkel keverik, és azt egy 9X 15X30cm nagyságú deszkaformában téglaalakúvá 142